Belföld

A kirúgások sebessége mindig állandó

Az elmúlt hetekben több tucat magas beosztású köztisztviselőnek kellett új állás után néznie, miután „a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”. A kormányváltás után a Fidesz gyakorlatilag ugyanazt csinálta, mint nyolc évvel ezelőtt az MSZP. Akit tudott és akart azt kirúgott.

„Aki vékony jégen korcsolyázik, annak a gyorsaság jelenti a biztonságot”. A mondatot 2002. június 15-én jegyezte le az MTI újságírója a Fidesz kongresszusán. Orbán Viktor ezzel a kijelentésével a kirúgások sebességére és a hatalomváltás utáni tisztogatásra utalt. A választási kudarc után a volt kormányfő mellett a Fidesz emblematikus figurái is sorra tettek hasonló vagy ennél keményebb nyilatkozatokat.

Deutsch Tamás például azt mondta, hogy bosszúhadjárat és B-listázás folyik a közigazgatásban, Pokorni Zoltán pártelnök a leszámolásokról híres történelmi eseményhez, Szent Bertalan éjszakájához hasonlította az új kormány személyzeti döntéseit, Szájer József pedig úgy fogalmazott, Magyarországon csak a repülőtérről repülnek többen, mint a külügyből.

Nyolc éve a lefejezéseket, akárcsak a 2010-es hatalomváltáskor, gyorsan lezongorázták. A legfürgébb kétségtelenül Lamperth Mónika volt, akinek miniszteri kinevezésén még szinte meg sem száradt a pecsét, de máris kirúgta Orbán Péter országos főkapitányt.

Orbán Péter: Pintér Sándor kinevezte, Lamperth Mónika leváltotta

Orbán Péter: Pintér Sándor kinevezte, Lamperth Mónika leváltotta

A leváltási hullám hetek alatt végigsöpört az állami szférában. Százak kerültek rendelkezési állományba, diplomatákat, nagyköveteket mentettek fel, a nagy állami cégek, bankok vezetőinek szinte egytől-egyig felmondtak, a bizalomvesztést pedig sokszor még az osztályvezetői szinteken is megérezték.

A nagy lelépések

Hogy pontosan mennyibe került 2002-ben a teljes személycsere arról nincs pontos adat, de egyes források szerint csak az állami vállalatoknál több mint félmilliárd forint lelépési pénzt kellett kifizetni, ami mai áron számolva legalább 720 millió forint.

A végkielégítések és menedzserszerződések sokkolták az akkori miniszterelnököt, Medgyessy Pétert is, aki arra utasította a szaktárcákat: az ÁPV Rt.-vel közösen dolgozzanak ki olyan szabályozást, amely korlátozza a végkielégítések mértékét.

A szocialisták többször a Fidesz szemére vetették, hogy 1994-ben volt egy kormányhatározat, amely korlátozta az állami szférában a végkielégítések mértékét, de ezt Orbán Viktor 2001-ben hatályon kívül helyezte, és emiatt születhettek olyan menedzserszerződések, amelyek alapján a költségvetés kénytelen volt horribilis összegeket kifizetni.

Új szelek, régi hagyományok

Orbán Viktor második miniszterelnöki esküje után gyakorlatilag megtörtént ugyanaz, mint nyolc éve. A kirúgások sebessége pont olyan gyors volt, mint Medgyessy idején. Hetek alatt tucatnyi fontos poszton történt azonnali változás.

lapátra tett állami vezetők

Van, aki már összepakolt, van, aki munkajogászhoz fordul, de vannak, akik önként adták be a felmondásukat. Lista az eddigi legfontosabb személycserékről >>>

Miközben a média júniusban futószalagon szállította a lefejezéssel kapcsolatos híreket, az MSZP csendben tudomásul vette, hogy emberei sorra hullnak ki a fontos posztokról.
Igaz, született egy nyilatkozat, amely biztosítja a közvéleményt arról, hogy a párt fellép a politikai tisztogatás ellen.

Az erre a célra július 1-jén létrehozott jogsegélyszolgálatnál azt mondták, már 20 fölött van azoknak a panaszosoknak a száma, akiket a gyanú szerint nem az alkalmatlanságuk miatt büntet a hatalom. Ők zömében a kormányzati szférában dolgoznak vagy dolgoztak. Azért a jelen idő, mert sokaknak még van munkahelye, igaz, feladatot már nem kapnak, csak ülnek egy irodában és várják, hogy lejárjon a munkaidő.

A tapasztalatok szerint bizonyos posztok betöltésénél a szakértelem és a rátermettség nem feltétlenül elegendő. A lojalitás mindennél fontosabb. Így volt ez 40 éve, 8 éve, és így megy ez most is.

Domokos László fideszes képviselő 2012-ig vezetheti az Állami Számvevőszéket

Domokos László fideszes képviselő 2022-ig vezetheti az Állami Számvevőszéket

A Political Capital elemzője szerint nincs semmi meglepő abban, hogy bizonyos helyeken cserélik a névtáblákat. Juhász Attila az fn.hu-nak azt mondta, hogy általában két dolog mozgatja ilyenkor a személyzeti politikát. Az egyik, hogy kell a hely azoknak a pártközeli embereknek, akik a nehéz időkben is kitartottak, a másik pedig a bizalom.

Ez az elv tőlünk nyugatabbra sem ismeretlen. Ausztria, Németország is a nagy lefejezések színtere, ha a választók új erőnek adnak bizalmat. Juhász Attila szerint, ami újdonság és eddig szokatlan, hogy most a Fidesz a 2/3 birtokában olyan független intézményekben is bebetonozza a saját emberit, ahol eddig ez aligha volt lehetséges. Ilyen az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média Hatóság vagy az Alkotmánybíróság, így ha 4 év múlva esetleg kihunyna a forradalmi láng, akkor is a fontos posztokon még maradnak a lojális döntéshozók.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.