A 2010 május-júniusban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült
védekezési költségekről és károk enyhítéséről szóló kormányhatározat szerint a
védekezésben közreműködő állami szervek – a kapott előleg figyelembevételével –
fennmaradó költsége mindösszesen 14 milliárd 13 millió 760 ezer forint. Ebből a
kormány összesen 9 milliárd 212 millió 190 ezer forint előleget finanszíroz, a
2010. évi költségvetés általános tartaléka terhére.
A kormány egyúttal felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy a vízügyi
szervek ezt követően fennmaradó, a későbbiekben finanszírozandó igényét
tételesen vizsgálja felül.
Az önkormányzatok védekezési költségeit a vis maior tartalék felhasználásának
részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján térítik meg. A
veszélyhelyzet kihirdetésében érintett megyékben a védekezés költsége összesen
4 milliárd 154 millió 776 ezer forint, amelyből a kormány jelenleg 50 százalékot
finanszíroz előleg formájában. A többi megye és a főváros védekezési költsége
885 millió forint, ennek a kormány 70 százalékát téríti meg, és jelenleg 50
százalékát finanszírozza előlegként, összesen 309 millió 769 ezer forint
összegben, illetve mindösszesen 2 milliárd 438 millió 358 ezer forint
összegben, a költségvetési törvény IX. fejezete előirányzatai közötti
átcsoportosítással.
A kormány elősegíti a megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanul károsodott magán
lakóingatlanokban élők legfeljebb a korábbi körülményeknek megfelelő, elemi
lakhatási feltételeinek megteremtését. Ezt kizárólag a biztosításból, vagy a
más módon (például adományok) megtérülő károk felett összesen 3 milliárd 170
millió forint összegben teszi, amelynek 50 százalékát – a 2010-es költségvetés
általános tartaléka terhére – előlegként adja.
Összesen 317 ház dőlt össze vagy nem állítható helyre, a legtöbb, 173,
Felsőzsolcán, de a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben és Ónodon is
24-24, Szendrőn 17, Hernádkércsen pedig 12 ilyen ház van – csak a
lakóingatlanokban egy helyütt keletkezett nagyobb károkat említve.
A kormány egyúttal felhívja az érintett minisztereket, hogy soron kívül
vizsgálják meg és kezdeményezzék a helyreállítási és újjáépítési feladatok
engedélyezéséhez szükséges hatósági eljárások gyorsításának,
illetékmentességének a lehetőségét – derül ki egyebek mellett a kártérítésről
szóló kormányhatározatból.
