Ez az eljárás nemcsak súlyos morális és politikai aggályokat vet fel, hanem adatvédelmi és személyiségi jogokat is sért. Lázár János akciója a szegényellenes politika magasiskolája – véli az LMP.
A lista azoknak a segélyre jogosult polgároknak a nevét és születési dátumát tartalmazza, akik a városvezetés szerint nem működtek együtt a szociális osztállyal, azaz „nem vették át az ebédjegyet”, vagy „nem vállalták a felajánlott közcélú munkát”.
Az LMP szerint nem biztos, hogy érdemtelenségről van szó: sok esetben a rossz egészségi állapot, az információhiány vagy a segélyhez folyamodással járó megbélyegzéstől való félelem az ok. Továbbá számos kutatás bizonyította, hogy a közmunkaprogramok nem alkalmasak arra, hogy az abban résztvevőket visszajuttassák a munka világába, így a közmunkában való részvétel kikényszerítése nem feltétlenül szolgálja a munkanélküliség csökkentését.
A politikában a szegényeket megbélyegző fordulat az előző kormány által indított Út a munkához programmal és az egy család egy segélyezett elvvel kezdődött, majd a Fidesz-KDNP kormány esélymegvonó politikájával folytatódott: a minimálbér megadóztatásával, a szegényellenes büntetőpolitikai fordulattal vagy a családi pótlék korlátozásával – magyarázta az LMP.
A közlemény szerint a lista félrevezető, manipulatív, egymás ellen fordítja a polgárokat, és bizalmatlanságot szül az állami szociális szolgáltatásokkal szemben. A szégyenlista megnehezíti a rászorulók talpra állását, akik így munka és közösségi segítség hiányában féllegális csatornákon keresztül kénytelenek megoldani megélhetési problémáikat. Az LMP felszólítja Lázár Jánost, hogy vonja vissza a szégyenlistát, és hagyjon fel a szegényellenes hangulatkeltéssel.
