Ehhez sok milliárd forintra lesz szükség, de lényeges az ütemezés, az pedig az ország gazdasági állapotától függ – tette hozzá. Figyelmeztetett arra is, hogy a vasút nem csupán fogyasztója a költségvetésnek, hanem a nemzeti piac fontos része, a gazdaságnak meghatározó szereplője.
Az államtitkár szerint évek óta kész minden terv és számítás arra vonatkozóan, hogy a főváros körüli 11 elővárosi vasút – amelyen a MÁV személyforgalmának több mint a fele bonyolódik – a jelenleginél magasabb színvonalon és sűrűbb üzemmenet szerint közlekedjen. Ezt tervezik a nagyobb vidéki városok környezetében is, illetőleg ott, ahol a foglalkoztatásnak a közösségi közlekedés meghatározó eleme – mondta az államtitkár.
Fónagy János a pápai ünnepségen emlékeztetett: már az első Orbán-kormány meggyőződéssel vallotta, hogy a vasutakat – lehetőség szerint – meg kell őrizni, ám 2002. után egy „más szellemiség” jött. Véleménye szerint mesterséges a szembeállítás, hogy autóbusz kell vagy vonat, mert mindkettőre szükség van. Az igazi verseny nem az autóbusz és a vonat, hanem a közösségi közlekedés és a személygépkocsi között van – mutatott rá az államtitkár, aki szerint a jövő a közösségi közlekedés mellett szól.
Fónagy János hangoztatta: a polgári kormány meggyőződése, hogy a vasút „nem vállalati ügy, nem egy vállalat gazdaságosságának a kérdése”, hanem alapvetően társadalompolitikai és gazdaságpolitikai ügy.
Beszámolt arról, hogy a napokban megnyílt öt vonalon túl december 31-ig további vasúti szakaszokat kívánnak még forgalomba helyezni.
Gyopáros Alpár, Csorna fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ha a budapestieknek jár öt percnyi idő megtakarítása a négyes metró megépítésével, akkor a vidéki embereknek is jár a 35-45 percnyi időmegtakarítás. Nekünk jár a Pápa-Csorna vasútvonal és jár a csornai elkerülő út – hangoztatta a kormánypárti politikus.
Kovács Zoltán, Pápa polgármestere elmondta, hogy jelenleg három vonatpár közlekedik naponta Pápa és Csorna között, amelyet szeptembertől ötre vagy hatra szeretnének növelni.
