A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEUSZ) szerint megalapozatlan a nemzetközi sajtószervezetek a valós tények hiányos ismeretén alapuló tiltakozása. Kifejtik, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet, az Európai Újságíró Szövetség és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az elmúlt nyolc évben nem kifogásolta a magyar médiaviszonyokat. “Hallgattak 2006 őszén, mikor munkájukat végző újságírókat vertek az ünneplő tömeg erőszakos oszlatása közepette” – teszik hozzá.
Kifogásolják, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a nemzetközi szervezetek sem vizsgálódtak a média függetlenségével, a médiaegyensúly megsértésével, valamint a közmédiumok helyzetével kapcsolatban. Itt a közlemény említést tesz arról, hogy elnök nélkül működik az Országos Rádió és Televízió Testület és a Magyar Televízió, valamint arról is, hogy a közszolgálati televízió a fizetésképtelenség szélére sodródott. A dokumentum a MEUSZ álláspontját alátámasztó érvek között említi meg, hogy akkor sem tiltakoznak a nemzetközi szervezetek, ha a nemzeti hírügynökség “bizonytalan hátterű híreket közöl”.
A közlemény ezért javasolja az említett szervezeteknek, hogy körültekintőbben tájékozódjanak a magyar médiaviszonyokról, “mielőtt országunk megítélését rontó, elhamarkodott nyilatkozatokat tennének.”
Szerintük nem sérti a demokráciát
A MEUSZ közleménye szerint – a parlament előtt lévő médiacsomaggal kapcsolatban – nem sérült a demokrácia és a szakszerűség a gyors és határozott törvénykezési folyamat során. Ezt azzal támasztják alá, hogy a médiacsomag eredeti tervezete a parlamenti ellenzék és szakmai szervezetek javaslatai nyomán több helyen módosult. A MEUSZ üdvözli azt is, hogy az újságírókat, az újságírói szabadságot határozottabban védené a törvénytervezet.
A szervezet azt írja: törekednek arra is, hogy javaslataikkal segítsék a médiacsomag szakmai megalapozását.
A MEUSZ Hollós János újságíró elnökletével indult 2002 márciusában. Az akkori elnökség tagjai Kondor Katalin, a Magyar Rádió akkori elnöke, Mendreczky Károly akkori MTV-elnök, Pekár István, a Duna TV egykori elnöke, Siklósi Beatrix, a Magyar Televízió és Sediánszky János, a Magyar Rádió egykori munkatársa, valamint Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztője voltak.
A médiacsomag
A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által június 11-én benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió (MTV), a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetileg külön maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne. A civil kontrollt egy tizennégy tagból álló Közszolgálati Testület biztosítaná. Létrejönne továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács lenne.
Hétfőn fogadták el a parlamentben az öt előterjesztés negyedik elemét, az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást, amellyel a Fidesz átírta az alaptörvény, a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 61. paragrafusát
A csomag ötödik, “médiaalkotmánynak” nevezett elemének általános vitáját is lefolytatják a nyári rendkívüli ülésszak végéig. Az indítványhoz augusztus 31-ig lehet módosító indítványokat benyújtani. A médiacsomag azon elemének részletes vitája szeptember első felében, a róla szóló határozathozatal pedig októberben várható.
A médiastruktúrára vonatkozó maradék három javaslatról a tervek szerint a következő hetekben, de még július 19-e előtt, vagyis a parlament jelenleg is zajló nyári ülésszaka alatt megtartják a végszavazást.
