“Ilyen frakciófegyelemre elnökválasztásnál még nem volt példa: az adatok alapján nehéz másra gondolni, mint hogy a titkos – tehát elméletileg beazonosíthatatlan – szavazáson egyetlen parlamenti képviselő sem viselkedett másként, mint ahogy a frakciója kérte vagy utasította” – írta Török Gábor politológus a blogján, miután az eddigi elnökválasztások második legnagyobb támogatottságával, 263
szavazattal államfővé választották Schmitt Pált.
Török azt is vizsgálja, hogy mivel jár a kétharmados döntés, mi következhet az önkormányzati választásokon. Azt sejti, hogy a válaszra már csak három hónapot kell várni, mert Schmitt már október 3-ára kiírhatja a szavazást, tehát Fidesznek addig kell őriznie a parlamenti választás óta töretlen előnyét. Így könnyebben arathat újabb elsöprő győzelmet.
“Az elmúlt hetek történései, de a csordogáló közvélemény-kutatási adatok is azt mutatják, hogy április óta az ellenzék pártjai többé-kevésbé bénult, legfeljebb reagáló szerepben vegetálnak. Az MSZP-t padlóra küldte a választási vereség, és ez akkor is így látszik, ha abban igaza van Tölgyessy Péternek, hogy esetükben a szakadás elkerülése is eredménynek számít” – állapítja meg az elemző.
A Jobbikot pedig meglepően szorgalmasnek látja, de hozzáteszi, hogy olyan, mintha “nem találná a hangját, s láthatóan nem döntötte még el, hogy a Fideszt meg-, vagy inkább legyőzni szeretné”.
“Az LMP a hosszú távú építkezés és a rövid távú célok dilemmájában őrlődik, aminek következtében hol jobbra, hol balra kacsingat, és ugyan lenne esélye az első számú ellenzéki pozíció elfoglalásához, az ehhez szükséges bátor döntéseket még nem tudta meghozni” – értékeli a pártot Török, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz valóban csak magát verhetné meg; ha a következő három hónapban nem követnek el komoly hibát.
A Republikon Intézet felmérése is megerősíti ezt. Ebben arra jutottak, hogy a Fideszt előnyösebb, a kisebb pártokat és jelölő szervezeteket sokkal hátrányosabb helyzetbe hozza az új önkormányzati választási rendszer. Úgy látják, hogy a Fidesz mandátumaránya mindenhol nőhet: Debrecenben például 60-ról 70 százalékra.
Tehát úgy vélik, az új rendszer egyértelmű vesztesei a kisebb pártok és jelölő szervezetek lettek volna, amelyek az új rendszerben vagy teljesen kiszorulnak majd a testületekből, vagy legfeljebb 1-1 képviselővel jelenhetnek meg.
Az elfogadott eljárási szabályokat és a belpolitikai erőviszonyokat is figyelembe véve mindez azt jelentheti, hogy 2010 őszén a Fidesz egyébként is komoly támogatottságát aránytalanul nagy győzelemre válthatja az önkormányzati választáson. 20 százalék körül szereplő pártok szavazatarányuknak megfelelő mandátumokra számíthatnak, ám az 5-20 százalékos szereplők – amely kategóriába a jelenlegi ellenzéki pártok esnek – az új rendszer vesztesei lesznek.
