Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága általános vitára alkalmasnak minősítette azt a határozati javaslatot, amely a személyiségi jogok felülvizsgálatára kéri a kormányt. A testület egyhangúlag kiállt a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló javaslat mellett.
A határozati javaslat felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra, hogy a történelmi szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással.
Biszku Béla egykori kommunista politikus továbbra sem járul hozzá a róla készült dokumentumfilm bemutatásához, noha az alkotást egy hete már vetítik, a többi között az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A hvg.hu szerint a nemzetközi sajtógyakorlatban nem ritkaság, hogy oknyomozó újságírók személyazonosságukat és szándékaikat eltitkolva szerezzenek exkluzív információkat, ám a Biszku-film készítőinek módszere meglehetősen egyedülálló.
A Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm készítői ugyanis egy, a nyilvánosságtól elzárkózó, egykori – bizonyítottan véreskezű – közszereplőt csellel bírtak szóra. Kérdéses, hogy a mostani Biszku-film meghonosít-e új műfajt Magyarországon.
Trencsényi László mindenesetre azt szeretné, ha az ’56-os forradalom utáni megtorlások összes bűnösét felelősségre vonnák. Az ’56-os Magyarok Világszövetségének vezetője a Magyar Hírlapnak azt mondta, az elszámoltatás az igazságszolgáltatás nagy hiányossága.
