A 27 EU-tagállam 20 köztársasága közül 16-ban kötődik a köztársasági elnök közvetlenül vagy közvetve valamely politikai párthoz. Sem nyugat-, sem közép-európai modell, vagy elvárás nincs az államfő „pártsemlegességére” vonatkozóan – írja elemzésében a Nézőpont Intézet.
A megválasztás módja sincs hatással az államfők politikai hovatartozására. Az EU-tagállamok különböző közjogi felépítésű 20 köztársasága közül 12-ben közvetlenül, 8-ban a parlament által választják a legfőbb közjogi méltóságot. Mindkét rendszerben van példa politikus elnökre.
A közép-európai régióban sem egyedülálló egy, a Schmitt Pálhoz hasonlóan szoros pártkötődéssel bíró államfő jelölése. Csehországban 2008-ban választotta újra a törvényhozás két háza Václav Klaust, aki korábban a jobbközép ODS alapító elnöke és miniszterelnök volt.
Államfőként egy ideig még meg is őrizte az ODS tiszteletbeli elnöki posztját. A többi közép-európai demokrácia (Ausztria, Románia, Szlovákia, Szlovénia) közvetlenül választott államfői közül egyedül Danilo Türk szlovén elnök számít a szó politikai értelmében is függetlennek.
Az osztrák Heinz Fischer évtizedekig a szociáldemokrata SPÖ képviselőjeként tevékenykedett, a szlovák Ivan Gašparovič pedig a Mečiar-féle HZDS, majd az általa alapított HZD vezető alakja volt.
