Széles feladatrendszert látnak el az önkormányzatok, infrastruktúrát és pénzügyi forrásokat viszont eddig nem kaptak ehhez az államtól. Ezért meg kell vizsgálni, hogy maradjanak-e az egészségügyi és oktatási szolgáltatások minden esetben a hatáskörükben – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozóján. Hozzátette: ma már számos önkormányzat nem tudja finanszírozni ezeket a feladatokat, az államnak ugyanakkor anyagilag is felelősséget kell vállalnia az oktatásban.
Beszélt arról, hogy az önkormányzatok eladósodottsága 2005 óta a háromszorosára nőtt, ma már 1020 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik az önkormányzati szféra. Ehhez járul hozzá, hogy “a finanszírozási rendszer követhetetlen”.
Az államtitkár előrelépésként értékelte, hogy az önkormányzati képviselők száma a jövőben 30-40 százalékkal csökken, 72 napról 60 napra csökken az önkormányzati választások kampánya, a kampánycsend pedig leszűkül. A kormány tervei között említette, hogy szabályozzák a polgármester és a jegyző most még “nem megfelelő viszonyrendszerét”.
Kitért arra, hogy szeptember 15-től a helyi iparűzési adó beszedésének joga visszaszáll az önkormányzatokra, ezek pedig dönthetnek, hogy beszedik maguk, vagy ezzel megbízzák az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. Elmondta: a jelenlegi közigazgatásra jellemző “a szervezeti túlburjánzás”, sok esetben pedig az illetékességben “nagyon nagy összevisszaságok vannak”. A megyei közigazgatási hivatalok ezért szeptember 1-től visszaállnak, melynek során “erős kormányhivatalok lesznek megyénként”.
A cél az integrált területi közigazgatás létrehozása, január 1-től a törvényességi felügyelet és az államigazgatási feladatok is a megyékbe települnek. Az egyablakos ügyintézési pontokkal az ügyfeleknek időt, pénzt és energiát lehet megspórolni.
