A gyermekvédelmi törvény szerint meg kell szervezni azon gyermek nappali felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését, akinek szülei munkájuk, egészségi helyzetük vagy egyéb okok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Ez a nyári hónapokban megszervezhető bölcsődében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint óvodában, iskolai napköziben. A szülői szervezetek szerint, ez azt jelenti, hogy ha akár egy szülő is igényli a gyermeke napközbeni ellátását, akkor az iskolának vagy óvodának meg kell azt szervezni.
A közalkalmazotti törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy pedagógusok szabadságát – amely a normál szabadság mellett 25 nap pótszabadságot is tartalmaz, igaz ebből 15 nappal az igazgató rendelkezhet – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Az iskolában a téli és a tavaszi szünet munkanapjai, illetve a nyári vakáció idején is bizonyos napok tanítás nélküli munkanapoknak számítanak. A közalkalmazotti törvény abból indul ki, hogy megbénulna az oktatási rendszer, ha tanév közben adnák ki a pedagógusok szabadságát.
A fenntartóknak kell megoldani
Abban mindenki egyetért, hogy gyermek nem maradhat felügyelet nélkül, de ha a pedagógusok jól megérdemelt pihenésüket töltik, akkor felmerül a kérdés, ki vigyáz a vakáció ideje alatt a gyerekekre.
Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman az fn.hu-nak kijelentette: a fenntartó kötelessége hogy megszervezze a gyerekek napközbeni ellátását. Ez nem azt jelenti, hogy minden gyerek abban az iskolában, óvodában töltheti a nyári napokat, ahová egyébként jár, hanem azt, hogy a fenntartó az igények felmérése után kijelöl egy (vagy az igények szerint akár több) intézményt, ahol gondoskodnak a gyerekek napközbeni felügyeletéről. A szükséges pedagógusok, óvodapedagógusok, dadusok felkérése szintén az iskolafenntartó dolga. Az oktatási jogok biztosa ugyanakkor hozzátette, hogy a legtöbb helyen meg tudják oldani a „nyári szünet-problémát”. Kisebb településeken lehetne ez esetleg gond, de a kisfalukban általában nincs igény a gyermekfelügyeletre, megoldják azt intézményen kívül.
A nyári szünet időzített bomba
Több nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akiknek nincs nyáron szervezett programjuk, nem mennek táborokba – s így naphosszat csavarognak az utcán, könyvet nem vesznek a kezükbe – a következő tanév elején bizonyíthatóan jóval gyengébbek lesznek olvasásból és különösen matematikából. Mint azt az fn.hu-n is többször megírtuk, a hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérési adatok azt mutatják, hogy a magyar iskolákra nagymértékű szelektivitás jellemző, s emiatt nem teljesítenek jól a hátránykiegyenlítés, felzárkóztatás terén. A nyári szünet hatásáról viszont egyelőre nincsenek adataink.
Lannert Judit oktatáskutató ugyanakkor azt feltételezi, hogy az egyenlőtlenségek nyáron is újratermelődnek. A hosszú nyári szünet valószínűleg nálunk is a jobb módúaknak kedvez (akiknek ugyan szintén okoz anyagi és szervezési nehézségeket a nyár megszervezése, de mégis csak megoldják valahogy a nyarat, és ezáltal gyermekeik az iskolán kívül is sokat fejlődnek), ellentétben a szegényebb vagy hátrányosabb helyzetű családokkal.
A szakember ezért úgy véli, hogy a nyári szünet hosszát és tartalmát érdemes lenne átgondolni. (A magyar nyári szünet egyébként a hosszabbak közé tartozik a maga 11-12 hetével. Vannak helyek, ahol még ennél is hosszabb, például a balti vagy déli országokban 13 hét, de Európában többnyire inkább a rövidebb, 6-9 hétig tartó nyári szünet a jellemző.)
Lannert szerint érdemes lenne a nyári szünetekre nevelés szempontjából nagyobb súlyt fektetni. Lehetővé kellene tenni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is hasznosan töltsék a nyarat. E probléma azoknak sem érdektelen, akik jó iskolába járatják a gyerekeiket és hasznosan meg tudják szervezni a nyarat. Ugyanis ha hagyjuk leszakadni hátrányos helyzetű kortársaikat, időzített bombákkal tesszük saját gyermekeink jövőjét is nehezebbé.
Kulcsos gyerekek
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete évek óta figyelmeztet arra, hogy több százezer “kulcsos gyermek” cselleng az utcákon a nyári szünetben, mert szüleik dolgoznak, és nincsenek olyan rokonaik, akik vigyázni tudnának rájuk.
Ezért növekszik a gyermekbalesetek és -bűncselekmények száma – vélik -, s azt is hozzáteszik, hogy sok gyermek ráadásul éhezik is – fűzték hozzá.
