A Magyar Köztársaság Alkotmányának 29. § (1) bekezdése alapján – megválasztása esetén – Schmitt Pál fejezi ki majd a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Ő fog előzetes normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól (az Alkotmány 26. § (4) bekezdése értelmében), ha a Fidesz kétharmados többségével elfogadott törvény valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
A mostani kormányfő által államfőnek javasolt Schmitt Pál törvényt is visszaküldhet az Országgyűlésnek (az Alkotmány 26. § (2) bekezdése értelmében), és ő fog javaslatot tenni majd a következő miniszterelnök személyére.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára Schmitt Pál nevezi ki és menti fel majd a bírákat. A Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt az ő javaslatára a parlament választja meg, helyetteseiket ő nevezi ki..
A miniszterelnök javaslatára ő nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Az államfő tesz javaslatot az Országgyűlésnek az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak, valamint az adatvédelmi biztos személyére.
Schmitt Pálnak a fentiek alapján kell majd cáfolnia azokat, akik szerint a hatalommegosztás elvei alapján – ő alkalmatlan a posztra. Erre korábban Tölgyessy Péter utalt, amikor azt mondta, hogy a mostani államfőn, Sólyom Lászlón kívül szóbahozott többi jelölt tiszteletreméltó, de a szuverén fellépésre feltehetőleg igényt sem formáló személyiség.
Az alkotmányjogász a minap azt mondta, az igazán jó jelölt olyan autonóm személyiség, akit még támogatói sem mozgathatnak könnyedén.
