2010-ben az MSZP államfőjelöltje nem az a poszt, amelyre tömegével jelentkeznek az emberek. Hogy Balogh András mégis vállalta a „biztos vesztes” szerepét, azt a szocialista párton belül is többen, többféleképp magyarázzák. Volt, aki a thaiföldi nagyköveti posztért mondott köszönet részének gondolta a történész mostani szerepvállalását, mások inkább Baloghnak a jelenlegi vezetéshez – elsősorban Kovács Lászlóhoz – fűződő jó viszonyát emelték ki az fn.hu-val beszélgetve.
Tény, az idén 66 éves diplomata maga sem tartja esélyesnek magát a poszt elnyerésére, ám hajlandó végigjátszani a játékot, így elmegy a Fidesz-frakció meghallgatására, amire egyébként az az Orbán Viktor hívta meg, aki a héten Bulgáriában nyaral.
„A Fidesz-frakcióba történt meghívás ténye, annak megfogalmazása bennem azt az érzést erősítette, hogy a Fideszben megvan az eltökéltség arra, hogy ténylegesen a programokat, elveket vizsgálják, ezek alapján döntsön, ne pedig egyszerűen a pártlojalitás szerint szavazzanak” – nyilatkozta a Duna TV-nek Balogh. Lapunk értesülései szerint – programok ide, elvek oda – a Fidesz képviselői Schmitt Pálra teszik majd a voksukat.
Ázsia arcai
Pedig Balogh Andrásnak sem lenne idegen az államfői protokoll világa, hiszen eddig összesen tíz évet dolgozott nagykövetként. 1988 és 1992 között Újdelhiben, 2005-től pedig Bangkokban képviselte az országot. Persze a diplomáciai szolgálat még az MSZP-ben is kevés lenne a jelöltséghez, ezért meg kell jegyezzük, hogy Balogh 2003-tól (még Kovács László pártelnöksége alatt) vezette a párt Táncsics Mihály Alapítványát. A döntően pártpénzeket kezelő (osztó) alapítvány élén ma Gyurcsány Ferenc áll.
Balogh külpolitikai érdeklődése már pályája elején megmutatkozott, 1976-tól néhány évig az MSZMP Központi Bizottságának külpolitikai konzultánsa volt, a rendszerváltás után pedig dolgozott a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetében, és volt a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója is. A nevére mutató wikipédiás szócikk szerint munkásságának kezdetén a fejlődő világ történetével foglalkozott, több könyvet jelentetett meg a gyarmatok történetéről, illetve felszabadulásukról mind Afrikában, mind Ázsiában. A magyar külpolitikával kapcsolatos munkái Magyarország különböző integrációinak problematikáival foglalkoztak.
Határon túl
Ennek tükrében érthető, hogy Balogh-államfőjelölt szerint a köztársasági elnöknek különösen fontos feladata Magyarország tekintélyének, befolyásának növelése. A Duna TV-nek azt mondta, hogy a határon túli magyarok esetében felelős magatartást kell tanúsítania a mindenkori magyar államfőnek, azaz minden rendelkezésre álló eszközzel tompítania kell az ellentéteket.
“Olyan irányba kell vinnie az ügyeket, például az iránymutatásával, hogy a határokon túli magyarok a saját szülőföldjükön találják meg a lehetőségeiket. Tompítani kell azokat az ellentéteket, amelyek a magyarok elleni diszkriminációban nyilvánulhatnak meg” – vélekedett a jelölt.
Arra a kérdésre, hogy inkább protokolláris avagy politizáló államfő lenne-e, Balogh András úgy reagált: kifejezetten olyan elnököt tud elképzelni a Magyar Köztársaság élén, aki a törvényeknek nemcsak a betűjét, hanem a szellemét is be akarja tartatni. Össznemzeti érdekeket képvisel, meggyőződéssel, s közben olyan értékeket tart szem előtt, mint a humanizmus, demokrácia, tolerancia, “amelyekre olyan nagy szükség van egy megosztott társadalomban”.
