A köldökzsinórvér-tárolással foglalkozó cégek számos előnyös tulajdonságát sorolják fel az őssejtterápiának. Többek közt azt, hogy a köldökzsinórvérből kinyert őssejteket még nem érték káros környezeti hatások, minőségük sokkal jobb a felnőttkorinál, melyek kinyerése fájdalmasabb és bonyolultabb beavatkozást igényel. Hozzáteszik, hogy napjainkban a köldökzsinórvér eredetű őssejteket leggyakrabban a vérképzőrendszert, az immunrendszert érintő betegségekben, valamint daganatos betegségek és bizonyos anyagcsere-betegségek esetén alkalmazzák.
„További előnyük, hogy kinyerésük teljesen fájdalom- és kockázatmentes. A szülők még a baba megérkezése előtt megkapják a köldökzsinórvér gyűjtéséhez szükséges eszközöket – teszi hozzá Licskó Adrienn, a Sejtbank Kft. biotechnológusa.
A köldökzsinórvér levételét a szülés alkalmával a szülészorvos vagy a szülésznő végzi. A gyermek megszületését követően a minta a lehető legrövidebb időn belül a szülőszobából a központi laboratóriumba kerül, ahol a szakszerű feldolgozást követően, mínusz 196 fokon tárolják.
Leveszik, megőrzik
A születés után nemcsak a köldökzsinórvér levételére (amiben elsősorban vérképző őssejtek találhatóak), hanem a köldökzsinór szövetének a megőrzésére is lehetőség nyílik. Ennek azért van jelentősége, mert a köldökzsinórszövetben a köldökzsinórvér-őssejtektől eltérő, más típusú őssejtek találhatóak, méghozzá jól szaporítható formában. Ezek az úgynevezett mesenchymális őssejtek.
A mesenchymális őssejtek új szöveti formák létrehozására képesek, ezáltal széles körű a felhasználási lehetőségük az orvoslásban. Mindazonáltal a köldökzsinórvér-őssejtek és a köldökzsinórszövetből nyerhető mesenchymális őssejtek együttes alkalmazása hatékonyabbá teszi az őssejt-transzplantációt. A tárolt őssejtek azonnal felhasználhatók a tulajdonosa számára, és a szükséges immunológiai egyezés esetén a család többi tagjának kezelésére is alkalmas lehet.
„A sugárkezelés és a kemoterápia igen drasztikus beavatkozások, amik nemcsak a rákos, hanem az egészséges, osztódni képes sejteket is egyaránt elpusztítják. Az őssejtterápia során ezeket az elpusztult sejteket lehet pótolni” – jegyezte meg Tóth Zsuzsanna, a Krio Intézet munkatársa.
Hogyan zajlik egy őssejtterápia?
Bár sok pozitívumot lehet hallani az őssejtterápiáról, arról viszont elég keveset, hogy valójában hogyan is zajlik egy ilyen kezelés, például egy daganatos beteg esetében. Benyó Gábor, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának főorvosa, a Humancell Őssejtbank Laboratórium vezetője erre a kérdésre adott választ az fn.hu-nak: „A vérképző őssejtek, amelyek forrása akár köldökzsinór vér is lehet, átültetését rutinszerűen és államilag finanszírozottan végezzük kórházunkban.”
A transzplantációs bizottság döntésének birtokában, a gondosan megtervezett előkészületeket követően a betegek bekerülnek az úgynevezett transzplantációs szobába, melyre speciális tisztasági szabályok vonatkoznak. A rendszer zsilipes, ablakon nem szellőztethető szoba, ahova csak megfelelő tisztálkodás és ruhacsere után, illetve védőköpeny, maszk, sapka használatával lehet bemenni. A betegeknek egy speciális étrendet is követniük kell. Gyermek esetén egy szülő is maradhat a szobában, a speciális rendszabályok betartása mellett.
Kemoterápia
A beteg a közvetlen előkészületek után kemoterápiás és immunológiai kezelésben részesül. Az előkészítésnek ez a szakasza a betegség szerint 4-10 napig tarthat. A kezelés után egynapos kimosási periódust követően, a megfelelő előkészítő gyógyszerek, infúziók alkalmazása után történik meg az őssejtátültetés. Ezek lehetnek frissen aznap levettek, és lehetnek korábban lefagyasztott és most gyorsan felmelegített sejtek, mint például köldökvér alkalmazása esetén.
A sejteket a beteg kanüljébe adják vissza és azok a véráram segítségével jutnak el a csontvelői sejtképző fészkekbe, ahol megtapadnak, és rövidesen elkezdik a vérképző munkájukat. A visszaadás folyamatos nővéri és orvosi felügyelet mellett zajlik. A transzplantációt követően a sejtek megtapadására és a vérsejtek megjelenésére kell várni.
A lehetséges szövődmények csökkentése végett a sejtek megtapadásáig a betegek kombinált antibiotikus és antivirális kezelésben részesülnek, melyet csökkentett intenzitással, a sejtek megtapadása után is a századik napig kapnak. A harmincadik, megtapadás utáni napig véralvadásgátló és májvédő kezelésben is részesülnek. Amennyiben a páciens szájon át nehezen táplálható, akkor intravénás táplálást kap.
Az őssejtek megtapadása és a véralkotó sejtek termelődésének megindulása a 10-28 nap között következik be, attól függően, hogy az átültetéshez milyen eredetű őssejteket használtak fel.
A különböző sejtféleségek különböző időpontokban válnak stabillá. A megtapadás után a betegek rendszerint egyre jobban lesznek, csökken a fertőzésveszély, de a védekező képesség helyreállása huzamosabb időt igényel. Ezen időszak alatt a betegeknek továbbra is kerülniük kell a közösséget, maszkot és kesztyűt tanácsos viselniük a mindennapi utcai életben, otthonukban speciális higiénés rendszabályok szükségesek és étkezésük is a megszabott szabályok szerint kell történjen. A teljes immunológiai felépülést követően, a megfelelő védőoltások beadása után a betegek már járhatnak közösségbe, és teljes értékű életet élhetnek.”
Csodamódszer vagy biznisz?
Falus András immunológus elismerte, hogy az őssejtterápiában sok lehetőség rejlik, és folyamatosan zajlanak az őssejtkutatások, de a köldökzsinórvér felhasználhatóságát a gyógyításban ma még távolról sem tartja megfelelően bizonyítottnak. Szerinte ez jelentős orvosetikai aggályokat ébreszt.
„A köldökzsinórvér levétele nem árt sem a babának, sem a mamának, csak a pénztárcának. Manapság nagy üzlet lett a köldökzsinórbiznisz, amit én, mai formájában, az esetleges majdani egyéni kezeléseket illetően kissé hámozott lufinak tartok.”
A szakember hozzátette, hogy a felnőttkorban kinyert őssejtek nem rosszabb minőségűek, mint a születés pillanatában kinyertek, hanem mások. Jelentős előrelépésnek tartja azt a közelmúltbeli felfedezést, amely révén ma már felnőtt sejt is visszaalakítható őssejtté. „Ez a lehetőség remélhetően át fogja hidalni a jelenlegi szakmai és etikai kétségeket” – tette hozzá.
Felhívta arra is a figyelmet, ha valaki mégis őssejtkezelésnek veti alá magát, a megfelelő klinika kiválasztása is nagy elővigyázatosságot igényel, mivel sok a piacon a felelőtlen kókler, aki visszaél a kiszolgáltatott, reményvesztett emberek helyzetével.
Sarkadi Balázs kutatóorvos a közösségi köldökzsinórvérbankok bevezetését tartja fontosnak. Ezeket úgy kell elképzelni, mint a vérbankokat, csak itt köldökzsinórvér-őssejteket tárolnak. Elmondása szerint megfelelő tárolás mellett a köldökzsinórvér nem romlik meg, és akár 100 évig is tárolható.
