„Elnöki diktatúra” a számvevőszéken

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének feladata többek között az ÁSZ főtitkárának és gazdasági vezetőjének, vezetőinek és számvevőinek kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása – derül ki a számvevőszék alapító okiratából.

Az elnök hagyja jóvá a szervezeti és működési szabályzatot, neki kell elfogadnia a beszámolókat – nagy hatalmú ember tehát, az ÁSZ esetében aligha beszélhetünk kollektív vezetésről („monokratikus”, egyeduralmi modell – amint a Jogi Fórum összehasonlító cikkében olvasható.)

Elavult jogi keretek

Domokos László, a Fidesz pártpolitikus jelöltje elnökké választása után tehát tág határok között, kedve szerint alakíthatja majd a szervezet működését.

A még a rendszerváltás előtt alkotott számvevőszéki törvényben tetten érhető, hogy megalkotói nem szerettek volna pártpolitikust látni az ÁSZ élén, arról rendelkezik, hogy „nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be”. Nem szól a törvény azonban az önkormányzatokban, illetve az Országgyűlésben tevékenykedő pártpolitikusokról.

A szervezet pártpolitikától való függetlenségének tehát lényegében egyetlen garanciája, hogy az elnököt kétharmados többséggel kell a parlamentnek megválasztania. Hogy ez a garancia mennyit ér, ha egy politikai párt kétharmados győzelmet ér el, az éppen a napokban derül ki. A Transparency International magyarországi szervezete szerdán aggodalmát fejezte ki az eddig stabilnak értékelt magyarországi demokratikus intézményrendszer átpolitizálása miatt.

Belenyúlhat az elnök az ellenőrzésekbe

„Más számvevőszékekhez képest óriási hatásköre van a számvevőszék elnökének, hiszen az ÁSZ általános hatáskörben végzi az államháztartás ellenőrzését. Az elnök dönti el, mit, hogyan, milyen gyakorisággal, milyen szakmai tartalommal ellenőriz a számvevőszék” – erősítette meg a jogszabályokból, és az ÁSZ honlapján szereplő dokumentumokból kirajzolódó képet az fn.hu-nak Nyikos László, az ÁSZ korábbi alelnöke, jelenleg a Jobbik színeiben parlamentbe jutott gazdaságpolitikus.

Akár bele is nyúlhat az ellenőrzésekbe – mondta. Kovács Árpád ilyet soha nem tett, az ő habitusától ez idegen lett volna, de ha akarta volna, megtehette volna – tette hozzá az egykori ÁSZ-alelnök. Nyikos Domokos Lászlóról sem feltételezné, hogy belenyúlna például a Fidesz gazdálkodását célzó ellenőrzésbe, de maguk az ellenőrzést végző számvevők nagyon is tudnák, Domokos „honnan jött”, így működésbe léphetne az öncenzúra. Az ÁSZ-elnök minden számvevő munkáltatója, az alelnökökön kívül – emlékeztetett Nyikos.

Az exszámvevő szerint a világ más számvevőszékeinél nem ennyire parttalanul nagy a szervezet elnökének kompetenciája, ami ráadásul azzal párosul, hogy az ÁSZ vizsgálati kötelezettségei nem egyértelműek. Olyan esetről sem tud, hogy bárhol pártpolitikus lenne a számvevőszék elnöke. Nyikos László azt is problémának nevezte, hogy Magyarországon az úgynevezett „átfogó” számvevőszéki vizsgálatok nincsenek a nemzetközi ellenőrzési sztenderdekhez igazítva. A vizsgálatok eredményei így szubjektív elemeket tartalmazhatnak, bár sok információ kinyerhető belőlük – tette hozzá.