Lendvai Ildikó, az MSZP távozó elnöke ennek kapcsán leszögezte: „a kétharmados Fidesz-többség a társadalompolitikában egy újkonzervatív gazdagpárti, a politikai kultúrában egy ókonzervatív, avíttas, a közjog területén pedig egy demokráciát szűkítő fordulatot kezdett meg”.
A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz politikája „konfliktuskeltő”, ezt mutatják a szlovákiai választások eredményei is: az, hogy a szlovákiai magyarság egyik pártja nem jutott be a parlamentbe.
Hozzátette azt is, hogy a kormányoldal a határon túli magyar szervezetekkel való egyeztetés nélkül hozta meg a rájuk is vonatkozó törvényeket, s ezzel a felvidéki magyarságot a konfliktusok középpontjába helyezte.
Az MSZP leköszönő elnöke az első, a társadalompolitikai újkonzervatív gazdagpárti fordulatról szólva azt mondta: ahol lehet, ott az új parlament a törvényekkel a munkavállalókat hátrányosabb helyzetbe hozza a munkaadókhoz, a tulajdonosokhoz képest, továbbá a kispénzűektől a nagypénzűekhez csoportosítják át a pénzt.
Ennek illusztrálására példaként kiemelte: a Fidesz a kormányprogramban a munkaadókkal, tulajdonosokkal való megállapodást tervét szerepelteti; az új médiajogszabályokkal létrehozandó, a civilekből álló közszolgálati tanácsba pedig a munkavállalói szervezetek már nem férnek bele.
Lendvai Ildikó a múlt keddi parlamenti szavazásokat a „demokrácia fekete keddjének” nevezte, és az aznap, a kormánytisztviselőkről szóló törvény elfogadása kapcsán bejelentette: ha a törvényt az államfő aláírja, az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az első fordulat része a kormánytisztviselők végkielégítésének két hónapra korlátozása, ahogy az állami vállalatok bértömegének 15 százalékos csökkentése is; az szja-ban a felső kulcs eltörlésének, a minimálbér megadóztatásának, a adójóváírás eltörlésének terve is – vélekedett az MSZP távozó elnöke.
A kormány által tervezett szja-rendszer kapcsán kiemelte: egész Európában nincs olyan rendszer, amelyben nincs adómentessége az alacsony jövedelemsávoknak; így – mint mondta – „Európa legkevésbé szolidáris” rendszere jön létre nálunk.
Az első fordulathoz sorolta még az új családtámogatási terveket, és azt is, hogy eltörlik a nagy értékű repülők, hajók, terepjárók – alkotmányos – vagyonadóztatását és az örökösödési illeték megszüntetését.
A második, szerinte a politikai kultúrában megfigyelhető „ókonzervatív, avíttas fordulat” kapcsán a szocialista politikus úgy fogalmazott: ezen a lépéseivel a Fidesz tönkreteszi a demokratikus, XXI. századi közgondolkodást, amely felé Magyarország törekszik.
Erre példaként az elmúlt egy hónap intézkedései közül kiemelte az általa „turultörvénynek” nevezett törvényt, a Trianon-törvényt, és azt, hogy a népszámlásai törvényben kimondták: rá kell kérdezni a vallásra is. Ide sorolta azt a szimbolikus lépést, amely szerint Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke a Károlyi-szobor eltávolítása mellett érvelt, és azt is, hogy „az új kulturális államtitkár bejelentette: kételkedik a finnugor nyelvrokonságban”.
Lendvai Ildikó a harmadik, a közjog területén zajló fordulatról leszögezte: ahol lehet, a Fidesz szűkíti az arányosság elvét és demokratikus kontrollt, illetve az átláthatóság elvét.
A harmadik fordulat részleteiről szólva Mandur László, az MSZP-frakció tagja kifejtette: példa nélküli „egészpályás letámadást” folytat a Fidesz-KDNP a parlamentben.
Közölte, hogy a kormány oldal egy hónap alatt 67 önálló képviselő indítványt nyújtott be. Az Országgyűlés volt alelnöke kifejtette: a 67-ből 45 volt a törvényjavaslat, a kormány egyet jegyez, a többit kormánypárti képviselők nyújtották be, és már 14 törvényt el is fogadott a Ház.
Mandur László szerint a „roham” oka többes: a képviselőket nem terheli az egyeztetési kötelezettség, mint a kormányt, illetve a Fidesz-KDNP a Jobbikkal fut versenyt. Utóbbiról azt mondta: a kormányoldal – megelőzve a Jobbikot – a szélsőjobbnak akar imponálni, ez indokolta a kettős állampolgárságról, a turulszoborról, illetve a Trianonról szóló törvényeket.
