„Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel”, követelheti válaszközlemény
közzétételét – olvasható a pénteken, kormánypárti képviselők által benyújtott törvénytervezetben.
Az illető válaszát „a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben”kell közzétenni, televíziónál, rádiónál még az is feltétel, hogy azonos napszakban kell közölni. A válaszadás joga kiterjed az „internetes médiatartalmakra” is.
A sajtó ilyetén szabályozása azt eredményezi, hogy a szerkesztők, újságírók helyett a közélet szereplői szerkesztik az újságokat és hírműsorokat – érvelt korábban a szlovák sajtó, Szlovákiában ugyanis Fico nemrégiben a magyar tervezetre emlékeztető szabályozást fogadott el.
A szlovák napilapok tiltakozásképpen egységesen üres címlappal jelentek meg az új törvény bevezetése előtt, ám ez nem bírta a jogszabály érdemi megváltoztatására a törvényhozókat.
A politikusok szerkeszthetik az újságokat
A bíróság a tervezet szerint a „válaszadási perben” soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.
Meg kell jegyezni, számos médiaszakértő állítja régóta, nagyobb mértékben kellene támaszkodni a nehézségekkel küzdő nyomtatott és online médiának az ingyenes tartalmakra – ezekben majd nem lesz hiány, ha életbe lép az új törvény. Kérdés persze, ez a fejlemény mennyiben szolgálja az olvasók, nézők, s mennyiben az új hatalmi elit érdekeit.
A törvénytervezetben a válaszadás jogán túl is akadnak olyan homályos megfogalmazások, amelyek végső soron tetszés szerinti értelmezéseket tesznek lehetővé, így akaratlanul is könnyű törvénysértővé válni. A fenyegetettség vélhetően a kritikai hangvétel visszafogására készteti majd a médiumokat.
Homályos előírások
Ilyen megfogalmazás például, hogy „a tájékoztatási kötelezettség megsértését jelentheti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a tájékoztatás”. Nem lehet a tervezetből kideríteni, hogy mit értenek a tervezet alkotói „jelentős közéleti eseményen” (legfeljebb gyanítani lehet, hogy a Fidesz sajtótájékoztatói ezen körbe tartoznának).
Nehezen teljesíthető ideálkövetelmény, hogy kötelező „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar
nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.”
Ezen passzusok a „lineáris és lekérhető” médiumokra, tehát a televíziókra, rádiókra vonatkoznak. A tartalomszolgáltató elég, ha „hiteles, gyors, pontos tájékoztatást ad a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről”.
A Fidesz az Alkotmányt is megváltoztatná, eltörölné a szabad véleménynyilvánítás jogát, helyébe a szólásszabadság lépne, a javaslat indoklása szerint annak tartalma nem változik.
A Fidesz-kommunikáció vélhetően igyekszik majd rámutatni, hogy az új törvény valójában tágítja a sajtó szabadságát. Ilyen paragrafus, hogy az újságíró mentesül a jogi felelősségre vonás alól, ha a munkája során elkövetett jogsértést fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta, de csak ha ezzel bűncselekményt leplez le. A törvény azt is kimondaná, hogy az újságíró a médium tulajdonosától szakmai értelemben független.
