A fidesz.hu tudósítása szerint Granasztói György történész előadásában hangsúlyozta, hogy a mostani választáson nyilvánvaló győzelem született demokratikus keretek között. A 20 éves folyamat, a felemás rendszerváltozás befejeződött és forradalmi esély nyílt a nemzeti egyetértés megteremtésére.
Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt 20 évben zajló „szellemi polgárháború” befejeződött – vagy nagyon csökkentett formában folytatódik -, és esély van arra, hogy példamutató építkezés kezdődjön, helyre álljon a „politikum”. A kétharmad üzenete az, hogy az emberek egységet akarnak – fogalmazott.
Lánczi András filozófus a nép, a legitimáció, és a kormányzás összefüggéseiről beszélt. „A nép jóléte a legfőbb törvény” – idézte Cicero szavait és emlékeztetett arra: mindig vitatott, hogy mi tekinthető közügynek.
Véleménye szerint az elmúlt 20 év egyik ellentmondása a hatékonyság és a legitimitás közti feszültség. Azért veszített a baloldal ilyen csúfosan, mert nagyon komolyan vette, hogy ők hatékonyak akarnak lenni, de közben elherdálták rendelkezésükre álló legitimitás maradékát is. A hatékonyság és legitimitás ollója oly mértékben szétnyílt, hogy végül erkölcsi kérdéssé egyszerűsödött le a mai politika – mondta a filozófus.
Tellér Gyula szociológus előadásában kifejtette, hogy az 1990-es első szabad választásokon a kormányzati, és vele az intézményalakítási hatalom a rendszerváltó polgári kormány kezébe került, viszont minden más hatalom a régi rend uralkodó osztályának a kezében maradt: a sajtó, a közvélemény befolyásolásának hatalma, az „eszmék termelésének” intézményei, maguk, a termelő eszközök, az igazgatás intézményei.
Hozzátette: a régi hatalmat segítette a négy évtized szocializmusa által az emberek fejébe plántált ítélkező, mozgósító képzet.
Mint mondta, az elmúlt két évtizedben az igazi harc a szavazatokért folyt, az ígéretek az ellenfél túllicitálását szolgálták, kevésbé az igazságot és a teljesíthetőséget. Úgy látja: a politikai erők „élet-halál harca”, a szavazatszerző ígéretlicit, a külső források stabilizációs célú bevonása, az alacsony gazdasági teljesítmény, a mindezt átható mentális struktúrák egyetlen rendszerré álltak össze az elmúlt két évtizedben. Tellér Gyula szerint Orbán Viktor e rendszer szavazók általi leváltásáról beszélt. Egyénelvű rendszer helyett közösségelvű rendszer kell – hangsúlyozta a szociológus.
Azonnal intézkednek
A Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság a jövő héten elkészíti első részjelentését, ami után néhány napon belül minden bizonnyal azonnali intézkedésekre lesz szükség – közölte Orbán Viktor a hetedik kötcsei találkozón vasárnap.
Orbán Viktor, a tanácskozáson elmondott beszédében jelezte, az Országgyűlésre és a kormányra egyaránt komoly munkát ró, hogy valószínűleg azonnali intézkedésekre lesz szükség. Leszögezte, hogy nem szabad késlekedni, mert előttünk van Görögország példája, amelyből okulni kell.
A kötcsei találkozó fontosságát a kormányfő azzal támasztotta alá, hogy „most van még néhány nap arra, hogy a nagy összefüggéseket is rögzítsük”, ezért lényegében egy munkamegbeszélésnek tekinthető a tanácskozás a somogyi településen.
A miniszterelnök – a Fidesz-honlapjának tudósítása szerint – hat fontos kérdésre hívta fel a résztvevők figyelmét: kimondható-e, hogy történelmi időket élünk, használhatjuk-e a forradalom szót, mit ért el a forradalom, mi a társadalmi szerződés fogalma, mi a modern jobboldal feladata, végül pedig arra, milyen segítséget tudnak adni a kötcsei találkozó résztvevői.
Az első kérdéssel összefüggésben Orbán Viktor párhuzamot vont az 1950-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia – fejtette ki. A mai magyar helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta: nemcsak az elmúlt nyolc év kormányzásával szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy „rendszerellenes akaratnyilvánítás” is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani – mutatott rá, azzal, hogy szerinte nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni.
Orbán Viktor a tavasszal történteket kétharmados forradalomnak nevezte, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Különbséget tett a polgári, valamint a mindig véres bolsevik forradalmak között, és történelmi tettnek nevezte, hogy a forradalmi hangulatot sikerült becsatornázni a demokráciába. „Ezt az eredményt ellenfeleink nem tudják megkérdőjelezni” – mondta.
Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés – folytatta beszédét a miniszterelnök. Szerinte az eddigi status quo alapja a társadalmi szerződés hiánya volt, ehelyett elitpaktumok sorozata jellemezte a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, „mi ezen az alapon állunk” – mondta.
Orbán Viktor közölte: az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, amelynek erősítése egyénileg is mindenki érdeke.
Nem szabad gőgösnek lenni
A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, amely 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át – fogalmazott a miniszterelnök. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából: a régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség – emelte ki.
Végezetül arról beszélt, hogy nem szabad azt hinni, végleg győztek, nem szabad gőgösen bánni az ellenfeleikkel. „Küzdelmek vannak előttünk, hiszen nem engedhetjük meg, hogy a kétharmados forradalom egy egyszerű választási győzelemmé silányuljon. A magyar jobboldali kultúrát frissíteni kell művekkel, díjakkal, ünnepekkel, de ezt már önöknek kell megtenniük” – mondta a kötcsei találkozó résztvevőinek Orbán Viktor.
