A napilap felvetésére, hogy “egyes szocialista politikusok politikai szándékot sejtettek Hagyó Miklós őrizetbe vételének időzítésekor”, illetve az újságíró kérdésére, tudatos döntés volt-e, hogy közvetlenül az új parlament eskütétele után vették őrizetbe, Ihász Sándor főügyész, a Fővárosi Főügyészség vezetője úgy reagált: a BKV-ügyek nyomozása akkorra került abba a fázisba, amikor már elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy Hagyó Miklóst gyanúsítottként hallgathassa ki a rendőrség.
Megvárták a mentelmi jog lejártát
Arra a kérdésre: felvetődött-e az a lehetőség, hogy Hagyó megszökik, miután szembesült az egykori BKV-s vezetők nyilatkozataiban megfogalmazott súlyos vádakkal, a főügyész annyit mondott: “elvben megtörténhetett volna”, de a nyomozóhatóság csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén hallgathat ki valakit gyanúsítottként. Jelen ügyben a gyanúsításról a rendőrség döntött, nem az ügyészség. A rendőrségi nyomozás ügyészi felügyeletére vonatkozó újságírói felvetésre a főügyész azt válaszolta: a BRFK nyomozástaktikai elképzeléseivel egyetértettek.
“Adott volt egy helyzet, nevezetesen, hogy egy mentelmi joggal érintett személy mentelmi jogának felfüggesztésére gyakorlatilag már nem volt mód, ugyanakkor a rendőrség olyan információ birtokába került, amely szerint a leendő gyanúsítottjuk elhagyni készül az országot. Mindezekből egyenesen következett, hogy a rendőrség abban a pillanatban lépett, amikor azt törvényesen megtehette” – mondta Ihász Sándor.
Nem tudják ki a BKV-s “keresztapa”
A főügyész egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a “keresztapa”, a bűnszervezet feje ebben az ügyben, amelyben a BKV-t felügyelő egykori szocialista főpolgármester-helyettes mellett meggyanúsították bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekményekkel a közlekedési vállalat több volt vezetőjét és városházi politikusokat is.
A Népszabadság újságírójának feltételezése szerint “az elkövetkező hetekben, hónapokban feljelentések sorát kapja majd az ügyészség az előző kormányokhoz köthető ügyekben”, mire a főügyész úgy válaszolt: az a bűncselekmény, amit a Btk. annak minősít. És ami bűncselekmény, az kormányváltástól, az ilyen vagy olyan párti politikusok állásfoglalásától, érdekeitől és véleményétől függetlenül is az. Ami pedig nem, abban el kell utasítani a feljelentést, bárki, bármilyen megfontolásból tette is.
Számos olyan ügyben tart már a nyomozás, amelyeket a választásokon győztes pártok politikusai az “azonnal és mindenképpen kivizsgálandó” ügyek között emlegettek, ilyen a Kopaszi-gát, a 4-es metró, a Margit hídi beruházás, a Rác fürdő és az MTV-székház ügye. Az már a rendőrségi statisztikából is látszik, hogy egy év alatt megkétszereződött a korrupció gyanújával indított eljárások száma – fűzte hozzá Ihász Sándor.
