Hibát hibára halmozott a Kulcsár-ügyben eljáró Fővárosi Bíróság, amikor 2008 augusztusában ítéletet hozott a brókerbotrányban. Az Ítélőtábla, amely másodfokon tárgyalta az ügyet úgy döntött, két éve nem megalapozott döntés született. Lassó Gábor, a tanács elnöke órákon keresztül sorolta a hibákat, mielőtt új eljárásra utasította volna a Fővárosi Bíróságot.
Az egyes cselekmények minősítésének indoklásában ejtett hibák között példaként említette, hogy hiányzik több bizonyíték, vallomás értékelő, elemző összevetése és annak megindokolása, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el vagy vetett el a Fővárosi Bíróság. A tábla szerint a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bűncselekmény, például csalás.
A bíróságnak, mielőtt meghozta volna a döntését, csaknem 900 kilogramm iratot kellett áttanulmányoznia. A brókerbotrány vádlottjait végül kétéves tárgyalás után ítélték el. Kulcsár Attila büntetése nyolc év börtön és 230 millió forint vagyonelkobzás volt.
Kulcsár jöhet-mehet
Lakhelyelhagyási tilalom
A lakhelyelhagyási tilalom nem azonos a házi őrizettel. A kényszerintézkedés lényege, hogy egy meghatározott területen az illető szabadon mozoghat. A bíróság a határozatában előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként jelentkezzen a rendőrségen és a lakóhely-elhagyási tilalom célját biztosító egyéb korlátozásokat is előírhat.
A most hozott döntés egyben azt is jelenti, hogy Kulcsárnak nem kell börtönben maradnia, a bíró ugyanis enyhítette a kényszerintézkedést és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Ez lényegében azt jelenti, hogy az elsőrendű vádlott Budapest közigazgatási határain belül szabadon mozoghat, nem kell engedélyt kérnie senkitől.
Figyelembe véve, hogy a mostani ítéletet egy írásbeli indoklás követi, nyáron pedig ítélkezési szünet lesz, leghamarabb ősszel folytatódhat az új eljárás, ami akár évekig is elhúzódhat. Az elsőfokú bíróságnak meg kell ismételnie a meglehetősen kiterjedt bizonyítást vagy ennek egy részét, ha pedig fellebbezésekre kerül sor, akkor ismét másodfokra kerül az ügy.
Egy veréssel indult a botrány
A nyilvánosság számára a brókerbotrány hét évvel ezelőtt egy júniusi reggelen kezdődött, amikor Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnökét megtámadták és súlyosan bántalmazták. A bankfelügyelet vezetője kórházi ágyán utalt először arra, hogy az őt ért atrocitás összefüggésbe hozható a Pannonplast részvényeinek felvásárlása kapcsán feltárt visszaélésekkel.
Nem sokkal később a rendőrség sikkasztás gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Végül 2005-ben a Bécsben elfogott Kulcsár Attila vallomása alapján emeltek vádat az ügyben. Az ügyészség szerint a bróker mások pénzével visszaélve, politikai és médiakapcsolatait felhasználva éveken át sikkasztott. Kulcsár mellett azonban a vádlottak padjára került több cégvezető is.
Végül 2008-ban megszületett az elsőfokú ítélet, amit a vád és a védelem egyaránt megalapozatlannak tartott, és hatályon kívül helyezését, illetve új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak.
A másodfokú tárgyalásokon Kulcsár arról beszélt: ügyfelei többsége tudta, hogy szabálytalan ügyletekben működik közre, és ezért ellenszolgáltatást kért és kapott, védője pedig arra célzott, hogy a sikkasztás minősítése a brókercég érdeke volt azért, hogy a biztosítás megtérítse a kárt. Ugyanakkor az elsőrendű vádlott társai, egykori ügyfelei szerint egyedül Kulcsár ügyészségen, furcsa körülmények között tett vallomása szól ellenük.
