A miniszterjelölt a testület ülésén elmondta, hogy elsősorban a brit modellhez hasonlóan kerül az új kormányzati struktúrában a külügyminiszter igazgatása alá az Információs Hivatal (IH). Hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok átszervezésére nem kerül sor, csak az irányítási rendszerben történik változás. Emlékeztetett arra, hogy a hírszerzéssel foglalkozó IH tevékenységének jelentős része szorosan kapcsolódik a külkapcsolatokhoz. Példaként említette a külgazdasági veszélyeket, kockázatokat, a nemzetközi terrorizmust és bűnözést.
Martonyi János elmondta, hogy az IH nem kerül a Külügyminisztériumba, „státusa, hatásköre, önálló költségvetése nem változik”. Hangsúlyozta, hogy a döntés erősíti az IH-t, „a politikai befolyás gyengül, tevékenysége távolabb kerül a napi politikától”, majd hozzátette, hogy „a hivatal eddig is megfelelő szakmai szinten fejtette ki tevékenységét”.
A bizottságban elhangozott kérdésekre válaszolva Martonyi János elmondta, hogy a nemzetbiztonság téren nincs tapasztalata, külügyminisztersége idején 1998 és 2002 között hangsúlyozottan nem észlelt rivalizálást a diplomácia és az IH között. „A két terület világos elkülönítése mellett világossá kell tenni, hogy az alkalmazott eszközrendszer, a módszerek különbözők” – tette hozzá.
Staudt Gábor, a Jobbik képviselője – aki tanácskozási joggal vett részt a bizottság ülésén – kérdésére válaszolva elmondta, hogy az IH-val kapcsolatban ingatlaneladás, költözés fel sem merült.
Martonyi Jánosnak ez volt az első bizottsági meghallgatása, a nap folyamán még több más országgyűlési bizottság is meghallgatja a jelöltet.
