A jelentős magyar kisebbséggel bíró EU-tag Szlovákia és Románia, valamint a nem EU-tag Szerbia aggódik, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása nyomán Budapestnek nagyobb beleszólása lehet belügyeikbe – írta a Stratfor amerikai stratégiai elemző csoport.
Az agytröszt idézte Robert Fico szlovák kormányfőt, aki szerint a magyar törvénymódosítás “nemcsak támadás Szlovákia és Közép-Európa, hanem közvetlen támadás az Európai Unió alapjai ellen”. A Stratfor szerint a szlovák parlament válaszlépése – elveszítik állampolgárságukat azok, akiknek egy másik állam állampolgárságot adományoz – veszélyeztetheti az ország 520 ezernyi magyar népességének, az összlakosság 10 százalékának állampolgárságát. Szerbia és Románia valószínűleg nem tesz hasonló lépést. Az amerikai elemzők szerint a szlovákiai magyarok egy nagyobb csoportjának megfosztása a szlovák állampolgárságtól szélsőséges lépés lenne.
A Le Monde című liberális francia újság szerint Magyarország revánsot vett a történelmen azzal, hogy a trianoni szerződéssel elszakított, a szomszédos országokban élő három és félmillió magyar számára megadta a jogot a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A szimbolikus jellegű intézkedés ugyanakkor nagyon feszültté tette a viszonyt Szlovákiával, s a nagy sietség miatt meglepte Magyarország partnereit az Európai Unióban.
Az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni – jelentette ki Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos Viviane Reding szóvivője. Hozzátette, az Európai Bizottság jól ismeri a Szlovákia és Magyarország között feszültséget okozó helyzetet, de egyáltalán nem tud beavatkozni ebbe az ügybe.
Valószínűtlen, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban is “forró üggyé” válna – írta a The Wall Street Journal amerikai lap európai kiadásában. A lap idézte Filip Tesárt, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nevű, prágai kutatóműhely Balkán-szakértőjét, aki szerint a kettős állampolgárság ügye Romániában és Szerbiában nem kelt akkora ellenérzéseket, mint Szlovákiában.
Magyar halottkultusz címmel közzétett kommentárjában a Süddeutsche Zeitung úgy véli, hogy Magyarország nehezen birkózik a jövővel. Miközben a legtöbb európai ország a következő időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja – írta a német liberális lap. Az újság szerint létezik egy “jó út” a békétlenséget szítók megfékezésére: ez a nemzeti mellett az európai állampolgárság megteremtése.
Vissza a XIX. századba című kommentárjában a Der Standard osztrák napilap úgy vélte, a budapesti és a pozsonyi “populisták” számára egyaránt az a lényeg, hogy a nemzeti érzésekre játsszanak. Deák Ernő, a Burgenlandon kívüli magyar egyesületeket összefogó civil szervezet elnöke az MTI-nek elmondta: az ausztriai magyarokat nem érinti a törvénymódosítás, mert az osztrák törvény nem engedi meg a kettős állampolgárságot.
A csütörtöki szlovák sajtó a magyar és a szlovák politikát, illetve politikusokat is bírálta, általános a vélemény, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok súlyos válságban vannak. A Sme című liberális lap úgy véli, hogy a felesleges és buta magyar törvényre, illetve az elfogadását kísérő magyar arroganciára a szlovák kormánykoalíció ugyanolyan felesleges és még butább, választási hisztériába öntött intézkedéssel felelt. A Pravda úgy látja, hogy Orbán Viktor leendő magyar kormányfő és pártja, a Fidesz “erőteljesen beavatkoztak” a szlovákiai választási kampányba, s ez elsősorban a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet.
Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap rámutatott, hogy Robert Fico “vérnacionalista kormánya” mindent megtett azért, hogy a szlovákiai magyarok ne érezzék magukat jól hazájukban. Molnár Norbert főszerkesztő szerint minden embernek szíve joga eldönteni, akar-e élni egy törvény adta lehetőséggel. “Ezért valakit megfosztani állampolgárságától, második Benes-dekrétumokat törvénybe iktatni legalább annyira avítt, mint nemzetállamban gondolkodni” – írta.
A kettős állampolgárság törvénye nemzeti rehabilitációs gesztus, óriási szimbolikus jelentősége van, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – véli Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tartani tömeges kivándorlástól. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott, hogy “ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”.
Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta a Romania libera. A cikkből azonban az derül ki, hogy Bukarest óvatos a törvény megítélésében. A romániai magyar lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy kilencvenéves traumát próbált meg orvosolni a törvény, amelyet a határon túli magyarok amolyan erkölcsi jóvátételnek tekintenek, és amely önbizalmukat is erősíti. Az újvidéki Magyar Szó szerint “a fiatal és félelmében agresszív Szlovákia kivételével a többi érintett ország nyilván jól méri föl a helyzetet, s ennek tudatában fogadta el hallgatólagosan a törvénymódosítást”.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetői szerint gesztusértékű, a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a törvény. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta: a magyar állampolgárságot minden bizonnyal a Magyarországon tanuló vagy dolgozó ukrajnai magyarok, esetleg a határ menti kereskedelemben érintettek fogják igényelni.
