Belföld

A rasszizmus a legnagyobb magyar emberi jogi probléma

Az Amnesty International éves világjelentésének magyar fejezete a rasszizmussal foglalkozik legtöbbet.

Az Amnesty International éves világjelentésének magyar fejezete csak másfél oldal, amely a rasszizmussal foglalkozik legtöbbet. Hogy romlott-e a helyzet, erre a kérdésre Jeney Orsolya, az AI magyarországi kampánykoordinátora szerint nem lehet egyértelmű választ adni.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között a Magyar Gárda felvonulásait, a romák elleni erőszakot, illetve azt emeli ki, hogy az „erőteljesen romaellenes és egyre inkább antiszemita jellegű, szélsőjobboldali” Jobbik jelentősen megerősödött.

Megemlíti azt is, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmának adott hangot a szélsőséges nézetek terjedése miatt, és kérte a magyar politikai pártok vezetőit, hogy az idei választási kampányban idegengyűlölő, romaellenes kijelentések ne hangozzanak el. Az AI részletesen beszámol a romák elleni gyilkosságokról és külön megemlíti Molnár Oszkárt, aki akkor még a Fidesz képviselőjeként tett nagy vihart kavart kijelentéseket a roma nőkre.

Jeney szerint a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek jogai ügyében kelet-európai összehasonlításban Magyarország egészen jól áll, de a romák diszkriminációját illetően ugyanolyan rossz a helyzet, és nagyon kevés elkötelezettséget is mutatnak az illetékesek.

Az AI pozitívumként megemlíti ugyanakkor azt is, hogy Magyarország az elsők között fogadott be guantánamói foglyot, illetve azt is, hogy nyolc év pereskedés után egy kényszersterilizált roma nő megkapta a kártérítését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik