Támogatni kell a szakképzést és továbbképzést, elő kell segíteni a nemzetközi nagyvállalatok és a helyi beszállítók közötti jobb integrációt, lehetőség szerint be kell szüntetni a torzító hatású ösztönzők alkalmazását – hangsúlyozta Simor András a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen.
Megítélése szerint miközben jelenleg egyes területeken – így az egészségügyi ellátásban – túl alacsony a költségvetési kiadások szintje, más területeken – például az általános kormányzati kiadások tekintetében – túlköltekezés mutatkozik Magyarországon.
Előadásában az MNB-elnök kitért arra, hogy a válság előtti években a magyar gazdaság növekedését egyre növekvő mértékben alapozták a külső finanszírozási forrásokra. A válság kitörésekor magas volt az államadósság, de ennél is nagyobb aggodalomra adott okot, hogy a növekedés – az államháztartási hiány felduzzadása ellenére – már a válság előtt is lanyha volt. A magas külföldi adósság és a gyenge növekedési várakozások következtében Magyarországot az elsők között érte 2008-ban a pénzügyi „bizalmi sokk”.
Simor András szerint Magyarország kénytelen úgy törekedni a növekedésre, hogy eközben külső egyenlege jobban közelítsen az egyensúlyi helyzethez. Ebből az következik, hogy a növekedést az exportnak és a beruházásoknak kell vezérelniük – szögezte le. A háztartások megtakarításainak növekedniük kell, a hitel bővülésének lassúbbnak kell lennie, mint amilyen dinamika a válság előtt volt tapasztalható. Ez – a remélhetőleg a termelékenységhez kapcsolódó reálbér-növekedésnek és a prudensebb banki magatartásnak köszönhetően – mérsékeltebb fogyasztásbővüléshez fog vezetni. Így lehet stabilizálni, idővel pedig csökkenteni a háztartások eladósodottságát, ami nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott növekedési pályához – fejtette ki.
