A tó vízszintje az elmúlt napok esőzései nyomán 180 centiméterre duzzadt. Ez 10 centiméterrel meghaladja az üzemi vízszintet, és azzal a veszéllyel jár, hogy a magas vízállás miatt megrongálódhatnak a part védművei – magyarázta Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettes főmérnöke.
A leeresztést múlt hét vasárnap kezdték meg. Miután megvizsgálták, hogy a tó vizét elvezető Dinnyés-kajtori csatornára milyen hatással van a megnövekedett terhelés, hétfőn másodpercenként 1500 literre, majd szombaton annak duplájára növelték a leeresztett víz mennyiségét.
Szombaton megkezdték a fehérvárcsurgói tározó-tó vízének lassú, nagyon óvatos apasztását is. Bár a Gaja patakra épített tározó vízszintje a vízfolyás áradása és a móri halastó gátszakadása miatt néhány nap alatt a korábbi vízállás több mint duplájára – 659 centiméterre – nőtt, leeresztését mindaddig nem kezdhették meg, amíg a Székesfehérváron is átfolyó Gaja apadni nem kezdett, az ugyanis a tározó-tó vízétől tovább duzzadva, elönthette volna a város alacsonyabban fekvő részeit – mondta a szakember.
„Gyakorlatilag a fehérvárcsurgói tározó-tó mentette meg Székesfehérvárt az árvíztől”, az fogta fel a nagy esők, valamint a móri halastó gátszakadása miatt lezúduló víztömeget – közölte még szerdán Csonki István, a vízügyi igazgatóság vezetője.
A leeresztést annak ellenére sem kezdhették meg, hogy az 1970-es években kialakított tározó szigetelése csak 300 centiméteres vízszintig épült ki. A folytatáshoz kétmilliárd forint kellene, de arra mindeddig nem sikerült pénzt szerezni, így a tóban levő vízfelesleget kénytelenek „kiengedni”, pedig aszályos időben jól lehetne hasznosítani.
A vízügyi igazgatóság műszaki igazgató-helyettesének szombati tájékoztatása szerint a magas vízállás és a péntek este Adonyban lehullott nagymennyiségű csapadék miatt másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el a Duna adonyi öblözetében, ahol folyamatosan szivattyúzzák a vizet.
