A bliccelésnek hagyománya van Magyarországon, de az adatok alapján utóbbi években lett igazán népszerű ez a szokás. A dráguló bérlet- és jegyárak mellett sokan választják önkényesen a tömegközlekedési eszközök ingyenes használatát. Tavalyi adatok szerint a metrón nyolc, a felszíni közlekedési eszközökön pedig átlagosan 16 százalék volt a bliccelők aránya. A BKV legfrissebb információi szerint ebben az évben sem csökkent az ingyen utazókra kirótt büntetések száma.
Összesen 33,1 milliárd forintra tehető az kár, amelyet a jegy nélkül utazók a BKV-nak az elmúlt tíz évben okoztak – mondta Siposné Sztankura Julianna, a BKV pótdíjkezelési osztályvezetője. Szerinte vannak olyan bliccelők, akik több millió forinttal tartoznak a cégnek.
A BKV több megoldási javaslatot számba vett már a probléma megoldására, de eddig elmaradt az átütő siker. Felmerült, hogy 15 százalékkal növelnék a jelenleg 450 fős ellenőr-állományt. Mivel a tavalyi évhez képest nem történt változás jogkörük kibővítésében, így a bliccelőket továbbra sem tudják igazoltatni. Az ellenőrök munkáját nehezíti ráadásul, hogy gyakran érik őket atrocitások, havonta átlagosan hat-nyolc alkalommal, többször, mint egy évvel korábban – emelte ki Priegl Gábor, a BKV értékesítési igazgatója.
A BKV a hagyományos eszközök mellett újabb ötletekkel is előrukkolt. Ilyen volt például a nosztalgiavillamosok indítása, vagy a tavaly óta érvényben lévő, vidéken már régóta működő elsőajtós felszállás bevezetése is. Amíg azonban folyamatos kritika éri a vállalatot a buszok rossz állapota, a járatok ritkulása és a drága bérlet- jegyárak miatt, kérdéses, hogy csökken-e a bliccelők száma.
máshol sem fizet mindenki
Nem Budapest az egyetlen Európa nagyvárosainak sorában, ahol sokan bliccelnek. Párizsban például saját segélyegyesületet alapítottak az ingyenes tömegközlekedésért harcolók, és közös kasszát hoztak létre arra az esetre, ha valamelyiküket pótdíj befizetésére köteleznék.
