„A magyar jogrendszert sokkal sikeresebben alakították az elmúlt években, mint ahogy a társadalom gondolkodása alakult a melegekről” – hangzott el az Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetében, egy olyan beszélgetésen, ami a szivárványcsaládokról szólt.
A melegek úgy vélik, hogy az is nagy eredmény lenne, ha a már meglévő jogaikat
megvédenék, tehát azt, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek. Ezt tavaly nyár óta tehetik meg, akkor lényegében a házasokéval azonos jogokat kaptak, bár nem vehetik át párjuk nevét, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben és nem fogadhatják örökbe még egymás vér szerinti gyermekeit sem.
Bár a Fidesz–KDNP ellenezi a bejegyzett élettársi
kapcsolatot az Európa Tanács kimondja, hogy a fenti jogokról szóló
döntésekben tilos a szexuális orientáció miatt különbséget tenni melegek és heteroszexuálisok között.
Ennek kapcsán Polgár Eszter, a CEU munkatársa elmondta, ez az úgynevezett soft law kategóriájába tartozik, vagyis nem jelent
nemzetközi kötelezettséget, csak irányt mutat az országoknak.
„Nem tudni az egyéni örökbefogadási kérelmeknél mennyire játszik szerepet a kérelmező szexuális irányultsága, de a melegszervezetek őszre készítenek egy jelentést a magyar jogi helyzetről, összevetve azt a nyugat-európai szabályozással. Készül egy interjúkötet is, amelyben magyar szivárványcsaládokat mutatnak be” – közölte Polgár Eszter.
