A görögországi gazdasági krízisről és a devizahitelekről is beszélt az MTV Szólás Szabadsága című műsorában Simor András.
A jegybank elnöke rámutatott, hogy 2008-ban, amikor a bankok kerültek bajba, akkor az államok segítettek rajtuk, azonban azzal nem oldódott meg, hanem átkerült a gazdasági probléma az állami szektorba.
A görög helyzettel kapcsolatban Simor kifejtette, hogy a piacok elveszítették a bizalmukat, így a segítség sem érkezett olyan gyorsan, mint 2008-ban hazánk esetében, amikor az unió és a valutaalap néhány hét alatt tudott gazdasági segítséget nyújtani.
Az MNB első embere az európai pénzügyminiszterek határozott intézkedésére számít. Szerinte minden országnak el kell gondolkodnia arról, hogy mekkora államadósságot képesek finanszírozni a piacok. Az elnök ezzel leginkább a hatalmas spanyol és olasz államadósságra utalt.
Simor András nem kívánta kommentálni azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek a következő kormány gazdasági intézkedéseiről szólnak, azonban határozottan kijelentette, hogy szerinte a jelenlegi helyzet konzervatív és megfontolt fiskális politikát igényel. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok és a befektetők számára – mondta. Hozzátette, hogy egyszerre van szükség növekedés élénkítő intézkedésekre és a költségvetési deficit folyamatos leszorítására. A jegybank elnöke szerint a kettő egyszerre nem lehetetlen. Olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a belső megtakarításokat serkenti, hogy azokból lehessen a növekedést finanszírozni.
Arra a felvetésre, hogy miként lehetne megoldani azt a problémát, hogy Magyarországon rengeteg devizahitel van, Simor úgy reagált, hogy a legjobb orvosság az euró mihamarabbi bevezetése lenne.
A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene – jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagytöbbsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam.
Az átváltás másik költségtényezője a kamat, s noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők – vetette fel a jegybank elnöke.
Simor András felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, akkor nyomás nehezedik a forintra, azaz az árfolyam gyengül.
A forint árfolyamáról szólva az MNB elnöke elmondta, hogy a Nemzeti Banknak nem dolga, hogy inkább a devizahiteleseknek, vagy inkább a gazdasági szereplőknek megfelelő árfolyam politikát folytasson. Mint fogalmazott, az alapvető cél az alacsony infláció és a pénzügyi stabilitás fenntartása.
Simor András megismételte korábbi kijelentését, hogy ki kívánja tölteni a hat éves mandátumát, az alakuló kormánnyal való közös munkáról pedig elmondta, hogy szoros együttműködésre lenne szükség.
A devizahitelek problémájának megoldásában és a fenntartható fiskális politika kialakításában szerinte például elengedhetetlen a folyamatos egyeztetés az új kabinettel.
