A PDSZ azonnali tárgyalást követel a kormánnyal a pedagógusok óraszámcsökkentéséért – jelentette be Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke pénteken Budapesten, a pedagógusok munkaidő-terhelésével kapcsolatos felmérés sajtótájékoztatóján.
A PDSZ elnöke szerint a Tárki-Tudok Zrt. pedagógusok leterheltségéről szóló kutatása bebizonyította, hogy a pedagógusok átlagosan több, mint 50 órát dolgoznak hetente, az óvódapedagógusok pedig 46 órát. Ebből szerinte az következik, hogy „nem volt megalapozott a kötelező óraszám emelése” 2007 szeptemberében.
2008 augusztusában szakszervezetük megegyezett Hiller István oktatási miniszterrel a felmérésre való felkészülés megkezdéséről, illetve a felmérés közös finanszírozásáról, ám a kutatás végül – „nem a PDSZ hibájából” – kitolódott 2010-re – mondta Kerpen Gábor. Szerinte a heti munkaórákról és a pedagógus-diák arányokról szóló nemzetközi adatok nem hasonlíthatók össze a magyarországiakkal az eltérő viszonyok miatt.
Az OKM érve a megemelt osztályfőnöki pótlék
Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) közoktatási szakállamtitkára rámutatott arra: a kormányzat egyebek mellett megemelte az osztályfőnöki pótlékot és kiegészítő támogatást adott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozóknak, összességében 2,8 milliárd forint kiegészítő támogatást nyújtott.
A szakállamtitkár a terheléscsökkentés alapvető feltételének nevezte azt, hogy „helyi szinten megtervezzék az oktatási munkát”, továbbá javítsák az oktatási intézmények, a szülők és a tanulók közötti munkakapcsolatot.
51 órát dolgoznak hetente
Lannert Judit, a Tárki-Tudok Zrt. vezérigazgatója elmondta: a pedagógusokat, intézményvezetőket arra kérték, hogy két héten át online jegyezzék napi elfoglaltságaikat és válaszolják meg kérdőíveiket. Erre 248 intézményben 3380 pedagógus vállalkozott. Ennek eredményeként megállapították: a heti átlagos munkaterhelés 51 óra. Összehasonlításként elmondta, hogy ez a szám Ausztriában 46-52 óra, Angliában 50-58 óra.
A tanárok a munkaidejük harmadát töltik oktatással, negyedét órákra való felkészüléssel, másik negyedét adminisztrációval, körülbelül 15 százalékát pedig szakmai egyéni fejlesztéssel. Azt is megállapították, hogy a vezetők dolgoznak a legtöbbet, hiába csökkentett az óraszámuk, sokat adminisztrálnak. Az óvodapedagógusok heti 46 munkaórájuk túlnyomó részét a gyermekekkel töltik. Az intézményi összevonások miatt azonban nem tapasztalható se többletterhelés, se munkaidőcsökkenés – közölte a vezérigazgató.
Nincsen segítő személyzet az iskolákban
A kutatásvezető közlése szerint ugyanakkor a pedagógusok úgy érzik, társadalmi megbecsültségük alacsony, és ezt így látják nyugati kollégáik is. Ezen kívül a nagy munkaterhelés is nyomasztja a pedagógusokat – tette hozzá. Ezt Kerpen Gábor is megerősítette: a tanároknak, tanítóknak, óvónőknek „szükségük van kisegítő személyzetre” annak érdekében, hogy ne legyenek annyira leterhelve. Ez a rendszer azonban Magyarországon nem működik – jelezte.
Lannert Judit megemlítette, hogy a kérdőíveken az intézményvezetők a pedagógusokat segítő személyzet hiányát is hangsúlyozták. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy míg Nyugat-Európában ezer tanulóra öt kisegítő jut, addig nálunk ez számokban ki sem fejezhető.
Világjelenségnek nevezte a felmérés kapcsán, hogy a pályakezdők nehéz helyzetben vannak, emiatt kevesen jelentkeznek pedagógusnak, ami az oktatás minőségét hosszú távon befolyásolhatja. Adataik szerint a válaszadók közül csak 10 százalék volt 30 év alatti – ami megfelel az országos átlagnak -, s közöttük sokan csak határozott idejű szerződéssel tanítanak.
