Belföld

Martonyi a kettős állampolgárságról beszélt a szlovákoknak

A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket az elsők között fog elfogadni az új magyar parlament - jelentette ki Martonyi János leendő külügyminiszter.

Martonyi János abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági és politikai napilap közölt, megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, s ez nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni.

Nem alanyi jogon jár majd

A Magyarország határain kívül élő magyarok – kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait – eddig is egyszerűsített eljárás alapján kaphattak magyar állampolgárságot anélkül, hogy állandó magyarországi lakhellyel rendelkeztek volna – mondta. “Most az állampolgársági törvény egyszerű módosításával szeretnénk a szomszédos országokban élő magyarok ezen diszkriminációját megszüntetni” – fejtette ki a politikus, aki az Orbán Viktor vezette előző kormányban (1998-2002) is betöltötte a külügyminiszteri tisztséget.

Martonyi megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, s az nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni. “A szabály egyértelmű. Csak azok a magyarok választhatnak, akiknek van magyar állampolgárságuk, s bár élhetnek külföldön, de tartós lakhelyük Magyarországon kell hogy legyen” – szögezte le Martonyi.

A szlovákoknak nem nagyon tetszik

A tekintélyes újság az interjún kívül egy egész oldalas összeállításban is foglalkozik a szlovák-magyar viszonnyal. Dusan Caplovic, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese ebben azt írta, hogy az új magyar kormány igyekezete a határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetésére “nem jelenthet pozitív hozzájárulást kölcsönös kapcsolataink javításához”. “Ha a jogszabálynak területen kívüli hatásai lesznek, szuverenitásunkba való beavatkozásnak fogjuk tekinteni azt. Elutasítjuk az olyan törvények elfogadását, amelyek etnikai elven alapulnak, és túllépik az országok határait” – mutatott rá.

Jan Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szintén úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok állampolgárait érintő tervezett magyarországi jogszabály-módosítás “joggal vált ki bizonyos aggodalmakat”. A politikus ugyanakkor a folyamatos szlovák-magyar párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.

Rudolf Chmel, a Híd polgári párt alelnöke szerint a szlovák-magyar problémát alapvetően “Szlovákiában, itthon, Pozsonyban és nem Budapesten kell megoldani”, mégpedig konstruktív és tárgyilagos párbeszéddel, együttműködéssel. Hasonló véleményt fogalmazott meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik