Az ügynökügyekben több későbbi főpap volt érintett egy levéltáros szerint. A katolikus egyházon belül 1958-ban ketten, 1968-ban hárman, 1978-ban öten, 1988-ban hatan végeztek állambiztonsági hálózati tevékenységet.
Az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című ma záruló konferencia egyik előadója, Vörös Géza azt mondta, hogy “a protestáns egyházaknál talán még rosszabb az arány”. A két evangélikus püspök közül 1958-ból az egyik, 1968-tól kezdve mindkettő hálózati tevékenysége dokumentálható. A református egyházon belül 1958-ból egy, 1978-ból kettő, 1988-ból mind a négy püspök hálózati munkája fennmaradt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa felhívta a figyelmet: “nehéz dokumentálni, hogy valaki még főpapként is hálózati személy maradt volna, bár erre is akadt példa”. Ehhez kapcsolódóan megemlítette a “Rajnai”, a “Pécsi”, a “Szatmári” és a “Kormányos Imre” fedőnevű ügynököket.
Vélelmezhetően az állambiztonság a dekonspiráció, azaz a lelepleződés elkerülése végett a hálózatból való kizárásuk mellett úgynevezett “társadalmi kapcsolatként” foglalkoztatta őket. A levéltáros szerint az is látszik, hogy az országos hálózaton belül 1958 és 1988 között az egyházi vonalon foglalkoztatott hálózati személyek aránya 2,28-ról 6,1 százalékra nőtt.
Mirák Katalin történész szerint nemcsak egyházi, hanem “össztársadalmi közügy” a közelmúlt feltárása, amit indulatok nélkül kell elvégezni. Mint mondta, alapvető különbség van az ügynökök beszervezésének módjában az 1945 és 1956 közötti és az azutáni időszakban.
1956 előtt az ügynököket leginkább erőszakkal szervezték be, míg ezután változatosabb és enyhébb eszközöket – zsarolás, karrier, pénz – vetettek be a hálózat bővítése érdekében – világította meg.
Erdő Péter bíboros, prímás szerint nem motiválhatja az egyházakat a bosszúállás és a keserűség a múltfeltárásban, a történelmi igazság azonban mindig hasznos, ha azt korrekt módon, világosan, a teljesség igényével adják elő.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke erről tegnap az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című konferencián beszélt.
