Az eredetileg 25 ember ellen folyó per elsőrendű vádlottja korábban gépkocsik adásvételével foglalkozott, a másodrendű vádlott pedig autókereskedő volt Békéscsabán. 2006 és 2007 fordulóján elhatározták, hogy az elsőrendű vádlott új, hitelre vásárolt személygépkocsikat szerez olyan emberek közreműködésével, akik hajlandóak anyagi juttatás fejében a nevüket adni egy-egy hitelügylethez és gépkocsivásárláshoz. A másodrendű vádlott pedig átveszi az autókat, azokat – bűnözői kapcsolatai révén – Szerbiában értékesíti, s a vételárból mindketten részesülnek.
Az elsőrendű vádlott nehéz anyagi helyzetben lévő embereket bírt rá arra, hogy hamis tartalmú munkáltatói igazolások felhasználásával önrész nélküli hitelre járműveket vegyenek. A gépkocsivásárlással kapcsolatos költségeket a vádlott fedezte a társától kapott pénzből. A férfi a hitelfelvevőknek azt állította, hogy az autókat bérbe adja, illetve olyanoknak értékesíti tovább, akik – mivel szerepelnek a BAR-listán, (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) – hitelképtelenek, s a törlesztőrészleteket a járművet ténylegesen használók fogják fizetni. Ezzel szemben a hiteleket sem a vádlott, sem a kölcsönök felvevői nem törlesztették.
A vádlottak 14 ember közreműködésével összesen 32 autót vásároltak, s 5 további autó megvételével is próbálkoztak, de ezeknél nem kapták meg a hitelt. A járműveket két társukkal Szerbiába vitték és ott értékesítették. Az elsőrendű vádlott társától minden megszerzett autó után 100 ezer forintot kapott.
A táblabíróság az elsőrendű és a másodrendű vádlottat bűnszövetségben elkövetett, többrendbeli, felbujtóként, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és többrendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla a két férfit jogerősen hét, illetve nyolc év börtönbüntetéssel sújtotta. A csalássorozatban közreműködő többi vádlott felfüggesztetett szabadságvesztést kapott. A bíróság továbbá a vádlottakat arra kötelezte, hogy fizessenek több millió forintos kártérítést több, a gépjárművek finanszírozásában részt vevő pénzintézetnek.
Az ítélet indoklása során Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró kifejtette: a büntetés kiszabásakor figyelembe vették a sértetti közrehatást is. A táblabíróság megállapította, a pénzintézetek nem mindig jártak el kellő gondossággal, előfordult, hogy munkáltatói igazolást sem kértek a hitelért hozzájuk fordulóktól.
