Szerdán a történelemmel folytatódott az írásbeli érettségi szezon. A diákok reggel nyolckor rendben megkapták a feladatsorokat, amelyek nehezebbnek tűnnek, mint a tavaly. „Ez végre nem az írni-olvasni tudásról szól” – értékelte Matusné Németh Eszter a középszintű tesztet. A Klebelsberg Kuno Gimnázium történelemtanára úgy véli, hogy az idei feladatlapot nem lehet csak a „józan paraszti ésszel és a történelematlasszal” megoldani, komolyabb felkészültség, és tárgyi tudás is kell a megoldásokhoz. Ezt a pedagógus jónak tartja, mert „nem baj, ha a gyerekek azt látják, hogy a sikeres záróvizsgáért igenis kell tanulni a középiskolában, nem lehet azt csak úgy, felkészületlenül kirázni a kisujjukból.”
Fuchs György, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium történelem szakos tanára szerint egyre színvonalasabb feladatok jellemzik a történelemérettségit. “Gondolkodtató, lexikális háttértudást is igénylőek, jól megválasztott ábrákkal és térképekkel. Kiemelném a vaktérkép felbukkanását, amit már az első ilyen érettségik óta hiányoltam” – nyilatkozta az fn.hu-nak. Véleménye szerint a feladatok között megfelelő egyensúlyban voltak a könnyebb és nehezebb feladatok. “Már csak az elégségeshez jegy eléréséhez szükséges 20 százalékon kellene emelni” – tette hozzá. Úgy látja, a polémia ismét a “földrajzos” kérdés körül bontakozhatott ki. “Ezt nem igazán értem, hiszen ha meg kell tanítanunk századokkal ezelőtti gazdasági folyamatokat és azok környezeti előzményeit és következményeit, akkor evidencia a mai folyamatokat is megmutatni a jövendő generációknak, hiszen ezek a folyamatok könyörtelenül kihatnak már az ő jelenükre, jövőjükre is. Remélem ezek a tendenciák jellemzik majd a jövő történelemtesztjeit is” – hangsúlyozta Fuchs György az fn.hu-nak.
Edényi László, a Zrinyi Gimnázium igazgatója, történelemszakos tanár nagyon korrekt feladatsornak nevezte a tesztet. Mint mondta mind a társadalmi,mind a gazdasági, mind a kulturális területet átölelte, és időben is az ókortól napjaink problémáiig terjedt a kérdések spektruma.
Akinek volt egy minimális háttértudás, valamint tudta használni az atlaszt és képes volt gondolkodni is, annak nem lehetett gond – véli Edényi. Hozzátette ugyanakkor, hogy míg ily módon a kettes-hármas elérése könnyű lesz, a jeles történelem érettségi csak a legjobbaknak fog összejönni. A zrinyis diákok mindenesetre megkönnyebbülve jöttek ki a termekből.
A feladatsor a putnoki gimnáziumban sem okozott gondot. Deme Zsolt történelem szakos tanár szerint amióta bevezették a kétszintű éresttégit, és ezzel a történelem írásbelit, azóta e tárgyból lehetetlen megbukni. “Aki tud írni, olvasni, és az atlaszt is tudja kezelni, az kettes-hármas szinten meg tudja írni a tesztet, még ha az utcáról hívom is be” – mondja Deme, hozzátéve, hogy sok feladat egyszerű másolási gyakorlat és szövegértési példa – így volt ez idén is.
megoldások hamarosan
A történelemteszt megoldásai>>>
A hivatalos megoldásokat csütörtök reggel hozza nyilvánosságra az OKM.
Két éve a háttértudásra szinte nem is volt szükség, bárki, aki olvasni tudott a történelmi atlaszból, pusztán ezzel akár hármast is elérhetett. Sok bírálat érte a feladatlapok összeállítóit, hogy túl könnyű, kevés tényanyagot kell tudni a megoldáshoz. Idén ez megváltozott.
Különösen igaz ez a teszt első felére, amely rövid kérdéseket tartalmazott többek között az ókori vallásokkal, a középkori és a kora újkori Európa történetével, és a világ jelenkori energiaforrás-kitermelésének változásaival kapcsolatban. Eddig inkább az emeltszintű teszteken volt követelmény, hogy korabeli politikai karikatúrát értelmezzenek a diákok, most volt egy ilyen – az első világháborút követő békeszerződésről szóló német karikatúrával kapcsolatos – példa is. Ennek több megoldása is lehetett, nem egyértelmű a holnapi javítókulcsig, hogy mit fognak elfogadni helyes válaszként – mondták többen is az fn.hu-nak.
ha érettségi, akkor fn.hu!
Megoldások a Facebookon is! Keresse a “Mi tudjuk az érettségi tételek megoldását” csoportot a Facebookon!
Csütörtökön 11 óra után az angol érettségi helyes megoldásait is közzétesszük!
A magyar történelemre vonatkozó kérdések között szerepelt a középkori királyok intézkedéseinek felelevenítése, az 1848-as forradalom és a reformkor eseményeinek megnevezése, és – forrás segítségével – a 18. századi népesség szerkezetének, iletve a két világháború közti lakáshelyzetnek az elemzése. Érdekes kérdés volt a Péter Gábor – a politikai rendőrségről szóló 1947-es – beszámolóján alapuló feladat, és az 1949-es és az 1989-es alkotmány (szintén forrás alapján) összehasonlítása a nemzetiségi jogok szempontjából.
A görögök és Horthy
A szöveges, kifejtendő feladatok nem okozhatnak gondot – véli Németh Eszter. Nagyon jó kérdések vannak a tesztben, jó és használható forrásokkal. Ezekből mindenkinek hármat kellett választani, egy egyetemes történeti és két magyar történeti kérdést. Az előbbi vagy egy az ókori Görögország hitvilágával, vagy a 20. századi női szerepének és divatjának változásával volt kapcsolatos.
A magyar történelemhez tartotó kifejtős kérdések a Hunyadi-kor hadjárataira, a kiegyezés utáni idők gazdasági fejlődéséra, a honfoglalás kor társadalmi viszonyaira, az 1849-es tavaszi hadjárat politikai következményeire, az ellenforradalmi rendszer 20-as évek eleji belpolitikai konszolidációjára és a rendszerváltásra vonatkoztak. (Tehát ezek közül kettőt kellett kidolgozniuk a maturálóknak.)
Forrás, atlasz, logika
A Klebelsberg Gimnázium vizsgázói közül többen már 20-30 perccel a hivatalos idő előtt kijöttek. Ők az fn.hu-nak elmondták, hogy bár nehezebb volt a tételsor, mint a tavalyi, de azért meg lehetett oldani. Jónak tartották a forrásokat, mint mondták, azok alapján és a történelmi atlasz alapján senkinek nem lehetett gond egy közepes eredmény elérése. Többen hiányolták,hogy most nem volt II. világháborúval kapcsolatos kérdés, de nagyjából ezekre a témakörökre számítottak.
11-kor a többi diák is megkönnyebbülve jött ki a termekből. Többen azt mondták, hogy el tudják képzelni, hogy tárgyi tudás nélkül is meg tudta valaki oldani a tesztet. “Forrás, atlasz,logika” – foglalta össze a fel nem készültek menekülőútvonalát az egyik vizsgázó.
Tavaly 3,59-es átlagot értek el a diákok a törin
A történelemérettségik általában nem a legjobban szoktak sikerülni, igaz, nem is a legrosszabbul. Tavaly az érettségi tárgyak összevont átlageredménye 3,65 volt, a történelemé viszont csak 3,59.
Idén történelemből középszinten 1250 helyszínen 87 753 vizsgázó, emelt szinten 91 helyszínen 5366 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. E mellett a tárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát szerdán.
A középszintű idén is 180 percig tart, a emelt szintű 240 percig. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Idén is használhatnak a diákok középiskolai történelmi atlaszt, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
