Bár az új kabinet végleges összetételét még nem ismerjük, az biztos, hogy gyökeresen megváltozik a kormány struktúrája – mondta az alkotmányjogász. A hagyományos kabinetrendszert egy hierarchikus szerkezet váltja fel, amelyben a kormányfő, az elnöki rendszereknek megfelelően, sokban kiemelkedik a végrehajtó hatalom hétköznapi működéséből, míg a rutinfeladatok ellátása, a kormány vezetése, az ellenzékkel való ütközés terhe helyettesére hárul – véli Tölgyessy Péter.
Orbán Viktor a „nemzet mérnöke” lehet
Az új kabinet végleges összetételét még nem hozták nyilvánosságra, de várható, hogy a leendő miniszterelnök a sokszorosan bizonyított személyes lojalitás alapján alakítja meg kormányát.
Ezen elképzelés szerint a kormányfő – Orbán Viktor régi igényeinek megfelelően – a „nemzet mérnöke” lehet, aki a politikai arénából kilépve az egész nemzettel állhat folytonos kapcsolatban.
A miniszterek száma feltehetőleg nyolcra csökken, a régi tárcák egy részét „alminiszter”, államtitkár vezeti majd, és néhány új feladat is államtitkárokhoz kerül, akiknek száma egyes hírek szerint összesen elérheti a harmincat is. Ezenkívül – mindenképpen helyeselhetően – visszaállítják a közigazgatási államtitkárok régi tisztségét is.
Hierarchia és bajosan kezelhető felelősséghalmazok
Mindezzel Magyarországon jobbára megszűnik működni a hagyományos kabinetelv, amit még az 1848-as törvények rögzítettek. Ebben a miniszterelnök formálisan nem volt főnöke a minisztereknek: a döntéshozatal testületi, a cél pedig az, hogy minél több szempont, visszacsatolás érvényesüljön a kormányzás keserves művészetében.
Az erősen hierarchikus kormányzati szerkezet azonban az amúgy is nehézkes információáramlást további két vezetési szinttel megterhelő rendszer lesz. Amiben hatalmas, nehezen kezelhető felelősséghalmazok (humánerőforrás-minisztérium, a pénzügyet is egyesítő gazdasági csúcsminisztérium) keletkeznek. Kétséges, hogy az államtitkári szinten intézett ügyek, igények hogyan kerülnek majd a végső döntést hozó miniszterelnök elé.
Az egész országra figyelő közhatalom kellene
A Fidesz most az ellenzéki pártoktól várja a javaslatot az új parlament felállására, vezetői, bizottsági rendszerére. Régen a magyar parlamentarizmus egyik alapvető szerkezeti problémája volt a leválthatatlan, egységes kormánypárt és a felelőtlenül ágáló, népámító javaslatokkal élő, akár a parlament berendezését összetörő ellenzék kettőssége.
Ha nem változik semmi, minden korábbinál reménytelenebb módon folytatódhat a hideg polgárháború, aminek esélyét leginkább még úgy tudná a Fidesz enyhíteni, ha most nem a mindent elfoglalni akaró Fidesz-hatalom, hanem inkább az egész országra figyelő közhatalom állna a közvélemény elé.
