Az érettségi megoldásai
Az írásbelik feladatsorait és megoldásait keresse minden nap 13 órakor az fn.hu-n!
Hétfőn a magyar írásbelivel megkezdődik a tavaszi érettségi időszak, amelyen 93 ezer végzős és még közel 50 ezer egyéb maturáló ad számot középiskolai tanulmányairól.
Néhány éve ez a mondat még több szempontból is értelmezhetetlen lett volna. Először is 2005 óta már nemcsak tavasszal lehet érettségizni, hanem ősszel is, másrészt a negyedikes (sok helyen a nyelvi előkészítő évfolyamok bevezetése miatt tulajdonképpen ötödikes) diákok „normál” vizsgái mellett az alsóbb évesek előrehozott érettségit is tehetnek, és tesznek is egyre nagyobb számban (idén 39 ezren). A rendes és az előrehozott mellett a jelentkezők még 5 vizsgafajtával élhetnek: van szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító érettségi. És természetesen tovább bonyolítja a 2005-ben bevezetett rendszert, hogy két – közép és emelt – szinten lehet vizsgázni.
Az fn.hu már többször írt arról, hogy a másfél évtizedig előkészített és 2005-ben bevezetett új rendszer – lassan minden szakértő egyöntetű véleménye szerint – nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ki korrekciót javasol, ki a régi rendszerhez való visszatérést. E viták és az első évek sorozatos botrányai sokszor elhomályosították ugyanakkor a vizsga tartalmi, felfogásbeli változásait, pedig e területen legalább akkora újítást hozott a rendszer, mint a szerkezeti elemeiben.
az első írásbeli
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart majd. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása többnyire a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1177 helyszínen 91 029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1127 vizsgázó tesz érettségit hétfő reggel 8-tól.
Minek is az ünnepélyes aktusa?
1788-ban Poroszországban tartották az első érettségi vizsgát, majd 1808-ban a napóleoni iskolákban terjedt el. Ausztriában 1849 óta érettségiztetnek, Magyarország gimnáziumaiban pedig 1851-től követték az osztrák példát. (A matúra történelméről bővebben itt olvashat.) Az érettségi vizsgának már kialakulásakor többféle funkciója volt. Jelezte a gyermekkort éppen csak elhagyó fiatal felnőtté – legalábbis tudásban éretté – válásának bizonyos mértékben ünnepélyessé is tett aktusát (annak ellenére, hogy sok helyütt ez az életkor nem mindig esett egybe a törvényes nagykorúság elérésének idejével), és lezárta a jövőbeli élethivatásra való felkészülés megalapozásának folyamatát is. Ugyanakkor kizárólagos belépőt nyújtott az egyetemi és az egyéb felsőfokú tanulmányokhoz.
Ma is érvényes a középiskolai tanulmányokat lezáró, és a továbbtanulás alapfeltételét képező funkciója a záróvizsgának, azonban a felnőtté válás már nem igen köthető hozzá. Ma egyre inkább kitolódik a fiatalok önálló életkezdése, és ezzel együtt a személyiségbeli érés sem köthető az érettségihez.
A záróvizsga hat az oktatásra
A standardizált értékelés jelentőségét időről időre túlértékelik, pedig valószínűleg mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a lényeges dolgok ismerete fontosabb lenne a jól mérhető dolgok ismereténél. A tesztvizsgák egyetlen értéke az, ha javít az iskolai gyakorlaton – jelentette ki Klein Sándor pszichológus néhány éve egy konferencián.
Az új érettségi tesztlapok a városok nevei, csaták évszámai, a költők születési évei, a matematikai képletek visszakérdezése helyett a valós problémákra helyezik a hangsúlyt. A diákok készségeire, képességeire, az életben felhasználható tudására kíváncsiak, és kevésbé a lexikális tudásra. Ehhez persze mindig hozzá kell tenni, hogy az utóbbi nélkül nem képzelhető el az előbbi sem. Az elmúlt években az oktatáspolitika egyik kulcsfogalma volt a kompetenciaalapú oktatás – amit persze a politikai oldalaknak megfelelően ki szitokszóként, ki varázsmantraként emlegetett -, az érettségi is ez irányba mozdult el. A kétszintű érettségi rendszer átgondolására, reformjára óriási szükség volna több szempontból is, de arra semmi esetre nincs szükség, hogy ezt a fajta szemléletmódot elhagyva visszaforduljunk „a régi jó” iskolai lexikális tudást mérő tesztekhez.
Kompetencia alapon (fotó: mti)
Mire van szükség az életben?
Egy amerikai pszichológus, George Klemp már több mint harminc éve megírta, hogy alapvetően háromfajta képességre van szükségünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk a munka világában: kognitív képességekre (hogy meglássuk a világ látszólagos zűrzavarában a rendet, megértsük az ellentmondások sokféle szemléletmódját, és képesek legyünk tanulni a tapasztalatainkból), interperszonális képességekre (hogy empatikusan megértsük a társainkat) és motivációra (amely teljesítményre, kezdeményezésre ösztönöz).
Klemp e gondolatait tízévente felülvizsgálva azt tapasztalta, hogy e szükséges képességek alapvetően nem változnak. Ma is ugyanezekre van szükségünk. Ugyanakkor még ma is feltehetjük azt a kérdést, hogy az iskolák mennyiben készítenek fel ezekre a képességekre, a záróvizsgák pedig mennyire tudják mérni ezeket. Vagy – újra Klein Sándorra utalva -, mennyire tudják az érettségi követelmények az iskolákat arrafelé nyomni, hogy ezekre a kompetenciákra nagyobb hangsúlyt fektessenek.
Tudáscsúcson a maturálók
Az érettségi számokban
Érettségizők száma:
139 453 fő (ebből 93 ezer végzős)
Vizsgahelyszínek száma: 1166
Vizsgabizottságok száma:
3700
A tantárgyak száma:
196 középszinten, 89 emelt szinten
A vizsgák száma:
485 099 (27 038 emelt, 458 061 középszintű)
Az érettségi költsége:
1 milliárd 350 millió forint
Az írásbeli vizsgák május 3-tól május 25-ig tartanak.
A gyerekek az érettségin csinálják először azt, amit később egyetemen, főiskolán egyfolytában fognak: három hét vagy három hónap alatt megtanulják az adott vizsgaanyagot (mert meg lehet tanulni ennyi idő alatt), és ugyanennyi idő alatt el is felejtik – mondta korábban az fn.hu-nak Vekerdy Tamás. Egy vizsgálat eredményeire is felhívta a figyelmet, amely szerint a fiatal felnőttek a középiskolai tananyag kilenc százalékára emlékeznek úgy, hogy azt használni is tudják. Lehet, hogy rémlik nekik mondjuk, hogy egy tornyot nemcsak centiméterrel lehet lemérni, hanem egy szögmérős távcsővel is, még az is beugrik, hogy valamit a „sinus-cosinus-dologgal” kéne kezdeni, de hogy hogyan, arról fogalmuk sincs – magyarázta a pszichológus.
Az intelligenciavizsgálatok egyébként azt mutatják, hogy az érettségi idején az általános, széles körű tudást tekintve egy bizonyos csúcson vannak a 18 év körüli emberek. Ezután már úgynevezett dementálódást mutatnak a mérések, az univerzálisan lapos tudás – amikor a középiskola következtében mindenről tudok valamit – lassan eltűnik, viszont azt a szakirányokban elmélyült tudás váltja fel.
