Az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható visszamenőleg is az összes írásbeli érettségi teszt, így könnyen utánanézhetünk, milyen kérdésekre kellett megválaszolni az utóbbi öt évben a középfokú írásbelik első napján.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 4 órás volt minden évben. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt a rendelkezésükre. Az első rész szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete volt, amellyel kapcsolatban különböző kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak. A szövegalkotás, némileg a régi rendszerre hasonlít: itt választható lehetőségként vagy egy művel kapcsolatos érvelést, egy mű értelmezését, vagy összehasonlító műelemzést választhat a maturáló. A teszt szerkezete és a kidolgozásra adott idő idén is pont ezt a sémát követi.
Környzetvédelem és a nyelv változásai
A kétszintű érettségi 2005-ös debütálásakor (ami az egyes tárgyak tételeinek nyilvánosságra kerüléséről híresült el) a szövegértési feladatok Láng István Környezetvédelem, fenntartható fejlődés című – a Mindentudás egyetemén elhangzott – előadásához kapcsolódtak. A következő évben az „alapszöveg” Horn Gergely A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre című tanulmánya volt, 2007-ben Heltai András Hangulat – vagy Heuriger?… című írása.
Tavalyelőtt egy Nádasdy Ádámmal készült interjút kellett ily módon értelmezni, amely arról szólt, hogy Miért változik a nyelv. Tavaly pedig – némileg meglepő módon – egy klasszikusunk által írt, egy másik klasszikusunkról szóló íráshoz kapcsolódott az első feladat, konkrétan Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című művének előszavához.
A tapasztalatok szerint általában a szövegértési résszel nem szokott komolyabb gondjuk lenni a vizsgázóknak, könnyen veszik ezt az akadályt, és az egy óra is elég az írások elolvasásához, a kérdések megválaszolásához.
Umberto Eco és Spiró györgy
A nehezebb része a tesztnek a szövegalkotás. Itt viszont az segíthet a felkészületlenebbeknek, hogy három lehetőség közül választhatnak. Az érvelés vagy az adott mű értelmezése között valamelyikről csak eszébe jut valami minden diáknak, ha az összehasonlító elemzés túl nagy falatnak is tűnik.
Érvelés terén nagyon különböző, de nagyrészt érdekes szövegek, témák kerültek a tesztekbe. Kaffka Margit a női sorsról (2005), Umberto Eco az irodalmi művek címéről (2006), Ancsel Éva a technika uralmáról (2008), Spiró György az irodalomolvasásról és az írás mai helyzetéről (2009) mondott vagy írt véleményét kellett cáfolni vagy megerősíteni a végzősöknek. 2007-ben pedig egy újságcikk adta meg az alapgondolatot arról, hogy a hagyományos könyveket kiszorítja-e az elektronikus szövegek terjedése.
A magyarérettségi átlagai és az összátlagok
A magyarérettségi átlaga Az összes tantárgy átlaga
2005. 3,49 3,66
2006. 3,40 3,65
2007. 3,47 3,55
2008. 3,39 3,55
2009. 3,63 3,65
Klasszikusok a klasszikus feladatokban
A szövegalkotás másik két feladata tulajdonképpen ismerős lehet a 2005 előtt érettségizettek számára is. Egy vagy két adott művel kell elemezni, értelmezni, a második esetben összehasonlítani.
A mű értelmezése feladatban eddig jórészt novellákat kaptak a maturálók, ilyen volt Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (2005), Sánta Ferenc: Kicsik és nagyok (2007), Lázár Ervin: Csapda (2009) című írása, és – némileg meglepő módon -, egy nem túl ismert írónk, Petelei István A könyörülő asszony című novellája (2008). 2006-ban viszont Márai Sándor gyönyörű versét elemezhették a diákok, a Halotti beszédet.
Az összehasonlító elemzés hagyományosan az irodalomból jobbak terepe. Itt 2005-ben a huszadik század egyik alapvető életérzését, az egyén fenyegetettségét, kiszolgáltatottságát kellett bemutatni Kosztolányi Dezső Beírtak engem mindenféle Könyvbe és József Attila Levegőt! című verse segítségével. 2006-ban a téma a magány és a felejtés volt Vajda János Húsz év múlva és Juhász Gyula Anna örök című verse apropóján, 2007-ben a szerelem Csokonai Vitéz Mihály (Az eleven rózsához) és Ady Endre (Meg akarlak tartani) nyomán.
2008-ban Berzsenyi Dániel és Vas István, a horatiusi hagyományt megidéző verseit kellett összehasonlítani, (Horác és Vides ut alta stet), tavaly viszont egy vidámabb műfaj, a bordal következett (Vörösmarty Mihály: Keserű pohár és Petőfi Sándor: Ivás közben).
Hogy 2010-re „mit dob ki a gép”, azt hétfő reggel nyolckor tudják meg a vizsgázók, amikor kiosztják a tesztfüzeteket.
