Belföld

Mindenki elmegy a pénteki egyeztetésre

Csak az LMP nem tudja, kit delegál a párt nevében a tanácskozásra.

Minden párt képviselője elmegy az Országgyűlés alakuló üléséről tartandó egyeztetésre, amit a tervek szerint pénteken tartanak. A Fideszt a képviselőcsoport élére kiszemelt Lázár János, a KDNP-t Harrach Péter leendő frakcióvezető és Rubovszky György képviseli.

Az MSZP-től Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök biztosan ott lesz, Mesterházy Attila és Szekeres Imre jelenléte attól függ, „hányan ülhetnek oda az asztalhoz”.

A Jobbik részéről Vona Gábor elnök, Balczó Zoltán EP-képviselő és Pősze Lajos, a párt szakmapolitikai igazgatója lesz ott az egyeztetésen. A Lehet Más a Politika azt közölte, hogy várhatóan ma döntenek arról, ki képviselje a pártot a megbeszélésen.

Az új parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, ekkor megszűnik az előző működése és tisztségviselőinek megbízatása. Az alakuló ülést egyeztetések előzik meg, az első ilyen lesz pénteken.

A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülése előtt az államfőnél nyújtják be. Az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg. Utána tájékoztat a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt, ezúttal a fideszes Horváth Jánost a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt (négy jobbikost) a korjegyzői feladatokra.

Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti, a korjegyzőkkel ő vizsgálja meg a képviselői megbízólevelek szabályszerűségét. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentése az eskütételt követően történik meg. Az alakuló ülésen titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.

Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával megalakul a házbizottság.

Az Országgyűlés, megalakulása után hozza létre az állandó bizottságait, amelyek száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá – paritásos bizottságként – a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.

A hagyományok szerint a parlamentbe jutott pártok az alakuló ülés előtt egyeztetnek a személyi, szervezeti kérdésekről. A frakcióknak az alakuló ülés előtt kell megállapodniuk arról, közösen hívnak-e vendégeket az első ülésre, és dönteniük kell a patkóban elfoglalt helyükről is. A Fidesz az Országgyűlés elnökének jobbján ült eddig, az MSZP a balján.

Az idei parlamenti választások eredménye alapján felálló új Országgyűlés öt frakcióval indulhat.
A szabályok szerint a bizottságokban a parlamenti arányoknak megfelelően kell helyet biztosítani a frakcióknak. Állandó bizottságokban legalább egy-egy helyet kell kapniuk a frakcióknak, ettől négyötödös többséggel lehet eltérni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik