A szegedi MÉH-telepről előkerült állambiztonsági dokumentumok is bizonyítják, hogy a titkosszolgálat minden egyházi megmozdulást figyelemmel tartott. Az iratok alapján bepillantást nyerhetünk, hogyan is működtek a szolgálatok a Kádár-korszakban.
A hatvanas években az állambiztonság mindent megtett, hogy az egyházak tevékenysége minimálisra csökkenjen. Ezt bizonyítja a szegedi MÉH telepről nemrég előkerült állambiztonsági éves jelentés. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának 1961-es jelentése azt írja: „a klerikális reakcióra mért csapás; erkölcstelen, romboló tevékenységük leleplezése tovább csökkentette az egyház tömegbefolyását. Ez konkrétan lemérhető a templombajárók és a hitoktatásban résztvevők számának csökkenésében. 1960-hoz viszonyítva 50%-kal kevesebben iratkoztak be hitoktatásra. Az általános iskolai tanulók 9,7%-a jelentkezett hittanra, s a beiratkozottak 25-30%-a már eddig lemorzsolódott.” – számol be erről a szegedkurir.hu.
A Kádár-korszakban a titkosszolgálat minden egyházi megmozdulást figyelemmel tartott. Információval rendelkeztek még arról is, hogy mi hangzott el a szentesi református lelkész otthonában rendezett sakkpartin. Például Kanász Nagy József nyugalmazott református lelkész szerint „Kennedy lesz az első katolikus államelnök, aki nem fog vacillálni, mint elődje, hanem a pápával karöltve, a nyugati kereszténységet egységbe tömörítve, keresztes hadjáratot indít a kommunizmus ellen”.
A Politikai Nyomozó Osztály vezetője szerint 1961-ben a katolikus papok úgy beszéltek egymás között, hogy az ő befolyásuk néhány év múlva minimálisra csökken. Többen a kiugrást fontolgatták. Példaként hozta fel a szatymazi papot, aki szabadságot vett ki, hogy egy gépjárművezetői tanfolyamon vegyen részt, hogy aztán a polgári életben tudjon elhelyezkedni.
