Izrael a ma kezdődő XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége; az országban havonta húsz verseskötet, évente mintegy húszezer szépirodalmi mű jelenik meg, rendszeresen megrendezik a Héber Könyvhetet és a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásárt, amely jövőre ünnepli negyedszázados fennállását.
Izraelben a költészetnek óriási és elkötelezett olvasóközönsége van, nem véletlen, hogy havonta ennyi kötet lát napvilágot – emelte ki Itámár Jáoz-Keszt szarvasi születésű izraeli költő, műfordító, a magyar vers “nagykövete”.
Mint kifejtette, a bibliai időktől születnek héber nyelvű versek, sok költeményre zenét komponáltak és a nemzeti értékek között tartják számon őket. Jáoz-Keszt az állam megalakulása után, 1951-ben érkezett Izraelbe, a nyelvet váltó költők közé tartozik. Sokat tett fordításköteteivel azért, hogy a magyar költészetet Petőfitől Adyn át Mezei Andrásig megismerhessék az izraeli olvasók.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete által készített olvasási statisztikák szerint az izraeliek a világon a második helyen állnak az egy főre eső könyvvásárlás tekintetében, csak az izlandiak előzik meg őket. Az izraeliek az élmezőnyben szerepelnek az olvasott szépirodalmi művek mennyisége tekintetében is – emelte ki Ámosz Oz író nemrég egy folyóiratnak adott interjúban. Oz, akit a legismertebb kortárs izraeli írónak tartanak, veheti át az idei könyvfesztivál Budapest Nagydíját.
