Csak akkor kezdhet el dolgozni a Kenedi-bizottság, ha megkapja a kinevezési okmányokat; a jelenlegi késlekedés miatt azonban a munka elvégzése is csúszhat – mondta Kenedi János történész csütörtökön az MTI-nek.A testület munkáját meghatározó kormányhatározat április 4-től van érvényben, ennek betartása a kormánynak kutya kötelessége – fogalmazott Kenedi János.
A bizottságot vezető szakértő felidézte, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.)
Kenedi János azt mondta: ha jóindulatú feltételezésekbe bocsátkozunk, arra is gondolhatunk, hogy “a parlamenti választások okozta felfordulásban” talán nem a Kenedi-bizottság munkájának beindítása a legfontosabb ügye a kormányzatnak.
A történész szerint, ha komoly lenne a szándéka a kormányzatnak, a felkérő levelet egy nap alatt is postázhatta volna az érintetteknek. A bizottság tagjai közül ő maga és egy másik szakértő már átesett a C típusú átvilágításon, ami az átvilágítandó fél megbízhatósági kritériumait elemzi. Vizsgálja többek között a társadalmi kapcsolatokat, a vagyoni viszonyokat és a zsarolhatósági tényezőket – mondta.
Kenedi János rámutatott: az is lehet, hogy már annyi idő eltelt az átvilágításuk óta, hogy ezt a műveletet meg kell ismételni. A kormányzat azonban ezeknek a követelményeknek már régen eleget tehetett volna.
A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepel Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.
