A francia gazdasági lap Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjére hivatkozva úgy vélte, hogy “most először egy pártnak lesz elég mozgástere ahhoz, hogy végrehajtsa az ország számára szükséges strukturális reformokat, nevezetesen az egészségügyben és a bürokrácia csökkentésében”. A müncheni keltezésű írás szerint Orbán ígéretei, amelyek a 2006-os 9,3 százalékról tavaly 4 százalékra csökkent költségvetési hiány megnövekedésének kockázatával járnak, egyáltalán nem nyugtalanítják a szakértőket.
A Fidesz ugyanis óvatos volt, amikor azt mondta, hogy az adócsökkentés csak a mandátuma második felében fog életbe lépni, és a tíz év alatt egymillió munkahely munkahelyteremtéséről szóló ígéret pedig Böszörményi Nagy Gergely szerint megvalósítható, hiszen a Magyarországéhoz hasonló lakosú Csehországban éppen egymillióval több foglalkoztatott van.
A lap szerint ugyanakkor a konzervatívoknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléért vállalt kötelezettségek miatt nem lesz nagy mozgástere: a Fidesz-kormány kénytelen lesz elfogadni az IMF stabilizációs programját, amely beindítja majd a tőkeáramlást és segít helyreállítani az ország gazdaságát – vélte a Goldman Sachs két elemzője, Magdalena Polan és Jonathan Pinder.
Orbán Viktor kisöpri a magyar baloldalt című írásában a Libération a Fidesz győzelmét Gyurcsány Ferenc kormányzásának elemzése felől közelítette meg. Az eredmények részletes ismertetése után a baloldali lap megemlítette, hogy az egykori ellenzéki diák, a Fideszt 25 évesen megalapító Orbán Viktor képes volt a kis diákmozgalmat a francia jobbközép kormánypárthoz, a Népi Mozgalom Uniójához (UMP) hasonló nagy konzervatív párttá alakítani. Győzelme azonban a lap szerint nem annyira a programjának, hanem sokkal inkább “az érett gyümölcsként lehulló baloldal összeomlásának” köszönhető, amely 1990 óta a legrosszabb eredményét könyvelhette el, s éppen hogy megmentette a látszatot azzal, hogy benyúlással megelőzte a Jobbikot – hangsúlyozta a Libération.
Túl későn mondott le Gyurcsány
A baloldali vereségnek a lap szerint több oka is van. A szocialisták azt hitték, hogy Gyurcsány Ferenc személyében egy olyan fiatal és harcias vezetőre találtak, mint amilyen Orbán. A 2006-os baloldali győzelem után a szerző megítélése szerint a kormányfő Gyurcsány azonban inkább teoretikusnak és nem cselekvő politikusnak bizonyult. Egy magyar elemzőre hivatkozva a lap úgy véli, hogy “az üzletember azt hitte, hogy lehet úgy irányítani egy országot, mint egy vállalkozást”.
Ezenkívül a lap szerint Gyurcsány politikailag nem élte túl a “politikai cunamit okozó” őszödi beszédet: nem mondott le, de elvesztette hitelességét. A magyar politikai életben a vitát a durva szóhasználat váltotta fel, s mivel a jobboldali ellenzék folyamatosan hazaárulónak és hazugnak minősítette, Gyurcsány nem tudta betartani az ígéreteit az életszínvonal emeléséről és a szétesett egészségügy átszervezéséről – szögezte le a lap.
Gyurcsány egy évvel ezelőtti lemondása és a “hatékony” Bajnai Gordon kinevezése a miniszterelnöki posztra túl későinek bizonyult ahhoz, hogy megmentse a szocialistákat a katasztrófától, s a kegyelemdöfés nem az SZDSZ szétesése volt az európai parlamenti választások után, hanem a szocialista politikusokat érintő korrupciós ügyek miatt megindult vizsgálatok. A “korrupt kaviárbaloldalban” csalódott szavazók tartózkodtak a választásokon vagy pedig átpártoltak a szélsőjobboldalhoz, néhányan pedig az új zöld és korrupcióellenes pártra, az LMP-re szavaztak, amely 7,43 százalékot ért el, és több városban is megelőzte a Jobbikot – írta a Libération.
A válság miatt erős a szélsőjobb
A La Croix a Jobbik megerősödésének okaival foglalkozott. A szélsőjobboldali áttörés a katolikus újság szerint mindenekelőtt a gazdasági válsággal és a megszorító csomaggal magyarázható, amelyet a párt ügyesen kihasznált és azokat a gazdasági választásokat kérdőjelezte meg, amelyek Magyarországot korábban a közép-európai térség egyik legnyitottabb országává tették. A GDP 50 százalékát külföldi cégek termelik meg, s ebből a Jobbik azt a következtetést vonta le, hogy “itt mindent eladtak a külföldieknek, s a multinacionális cégek erőfölénybe kerültek a magyar vállalkozókkal szemben, akik nem tudják tartani a versenyt” – mondta a lapnak Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezetőségi tagja.
A Jobbik a nemzeti érdeket védő gazdaságpolitikát akar, az Európai Unióból való kilépést szorgalmazza, valamint a legkisebb botrányt és bűnesetet is a romák ellen használja fel, s a nyílt zsidózás elkerülésére az izraelieket bírálja, például azzal vádolva az izraeli ingatlan-befektetőket, hogy felvásárolják a budapesti belvárosi épületeket – hangsúlyozta a La Croix.
A Jobbik a lap szerint az egyetlen protestpárt szerepét tölti be, mivel a szélsőbaloldal a kommunista múlt miatt hiteltelen. Emellett a szélsőjobboldal a Nagy Magyarország nosztalgiát is folyamatosan kihasználja: nyíltan nem szólít fel a határok megváltoztatására, de a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megerősítését sürgeti, s ez a győztes Fidesz választóinak körében is visszhangra talál – hívta fel a figyelmet a lap.
