A hivatalos kampány Magyarországon január 22-én vette kezdetét, amikor Sólyom László köztársasági elnök kiírta az országgyűlési képviselők választását. A pártok április 9-én 24 óráig kampányolhatnak. A képviselőválasztási kampány vasárnap este 7 órától tovább folytatódik a második forduló előtti péntek éjfélig.
A választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend szombaton 0 órakor kezdődik és a szavazóhelyiségek bezárásáig, vagyis vasárnap este 7 óráig tart, ezen időszak alatt kampánytevékenységet folytatni tilos. A vasárnap este 7 óráig tartó, összesen 43 órás korlátozás valamennyi helyi és országos terjesztésű, írott vagy elektronikus médiumra is érvényes.
A törvény úgy rendelkezik, hogy “a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása”. Így például tilos a választók szervezett szállítása a szavazásra, vagy étel-ital adása számukra.
Tilos továbbá pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
Kampánycsendsértésnek számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. A választási bizottságok így megállapíthatják a kampánycsendsértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető személye ismeretlen marad.
A közmédiumok a kampánycsend előtt pénteken sugároznak utoljára ingyenes politikai hirdetéseket. A sorsolással kialakított sorrend szerint a Magyar Rádióban délután elsőként az MSZP, utoljára a Fidesz-KDNP hirdetése hangzik el. A külföldre is sugárzó Duna Televízióban nem jelenhetnek meg a pártok politikai hirdetései.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnöke, Gerényi Gábor szerint a választás után a kampánycsendre vonatkozó szabályozást az Országgyűlésnek érdemes volna újragondolnia, mivel ma már egymásba mosódik a tömeg- és a magánkommunikáció. A választási törvény szerint péntek éjféltől vasárnap este hét óráig az internetes tartalomszolgáltatók sem jeleníthetnek meg olyan új anyagokat hírportáljaikon, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a választókat döntésükben.
“Mára a professzionális tartalomszolgáltatók helyett az internetes magánkommunikáció, azaz a felhasználói tartalmak adják az internetes tartalom többségét” – folytatta az elnök -, a blogok, a feltöltött videók, a facebookos üzenetek pedig mind az internet használói által létrehozott tartalmak. Ezért csak kérni lehet tőlük, illetve ajánlani lehet nekik, hogy a kérdéses időben tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, de “betartatni nem lehet a kampánycsendet.”
Gerényi Gábor úgy látja, hogy az internet ilyen értelemben már a kezdetekkor szürke zónát jelentett a fórumozók beírásai miatt.
