Míg a hatályos szabályok nem részletezik a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre jogosultak körét, addig május 1-jétől költségtérítésre jogosultnak minősülnek a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony alapján foglalkoztatott személyek, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a bírók, az ügyészek, az igazságügyi alkalmazottak, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai – ismerteti a tanácsadó cég hírlevele.
Újdonság, hogy május 1-jétől költségtérítés csak a magyar, illetve az EGT-állampolgárok számára adható.
Május 1-jétől további újdonság, hogy költségtérítés a jelenleg is meghatározott közösségi közlekedési eszközök mellett a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás esetében a menetrend szerint közlekedő hajókra, kompokra és révekre, valamint hétvégi hazautazásnál a légi közlekedési járművekre váltott bérlet, illetve menetjegy alapján is elszámolható.
Változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy a munkáltatóknak a költségtérítés szempontjából már nemcsak a teljes árú, hanem a kedvezményes menetjegyet és bérletet is el kell fogadniuk, valamint a jogszabályban felsorolt közösségi közlekedési eszközök mindegyikénél egységesen az ár legalább 86 százalékát meg kell téríteniük.
Nem változott viszont az, hogy továbbra is csak a bérlet, illetve jegy leadása kötelező, és nincs szükség sem a munkavállaló, sem pedig a munkáltató nevére szóló számla beszerzésére. Május 1-jétől szintén új előírás, hogy a munkavállalóknak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tenniük a lakóhelyükről és tartózkodási helyükről, valamint arról, hogy ezek közül melyik címről járnak be a munkahelyükre.
Míg jelenleg nincs maximalizálva a költségtérítésként kifizethető összeg, addig május 1-jétől a hétvégi hazautazások költségtérítése nem haladhatja meg a havi 30 ezer forintot még akkor sem, ha az utazás légi közlekedési eszközön történik. A hétvégi hazautazások költségtérítésének havi korlátját 2011-től minden év január 25-ig teszik közzé.
Új előírások lépnek életbe a nem közösségi közlekedéshez kapcsolódó költségtérítésekben is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai alapján abban az esetben, ha a munkavállaló nem minősül mozgáskorlátozottnak, és lakóhelye, illetve tartózkodási helye és munkahelye között közösségi közlekedés igénybevételével munkába tud járni, illetve haza tud utazni, akkor a kilométerenként 9 forint összegű költségtérítés csak úgy adható adómentesen, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, illetve csak hosszú várakozással tudna közösségi közlekedést igénybe venni.
Az új jogszabályi előírások 2010. május 1-jétől meghatározzák, hogy hosszú várakozásnak azon időtartam minősül, ami a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és meghaladja az út megtételéhez szükséges időt. Tekintettel az új előírásra, május 1-jétől az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy munkavállalójuk közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudna igénybe venni.
