Ma Magyarországon – írja Peter Morvay, a szerző – a választók százezreinek van problémája azzal, hogy különbséget tegyen a Fidesz és a Jobbik között, mert a két pártot “természetes partnernek tartják”, s a retorikájuk közti finom különbségeket nem érzékelik.
“Ha a jobbik szülőanyjának a magyar fasizmus hagyományait (hungarizmus, erős baloldali elemekkel) tekinthetjük, akkor az apa a Fidesz, amely ugyan elveti ezt a hagyományt – s elhihető, hogy őszintén – de gyakran kacérkodik a témáival” – jegyzi meg a lap.
Szerinte a Fidesz és a Jobbik útjai akkor kezdtek szétválni, amikor a Fidesz felismerte, hogy az általa addig kihasznált “nemzeti érzelmű agilis fiatalok” nem lesznek szervilis aktivisták, hanem saját ambícióik is vannak, s a gyakorlatban is alkalmazni akarják azt, amibe a Fidesz csak belekezdett és gyakran nem is gondolt komolyan.
A Fidesz 2002 után a legfelsőbb szinten hosszú ideig ignorálta a Jobbikot, de helyi szinten együttműködött vele. Ami fontos, hogy a két párt “értelmiségi és médiahátterében” azonban nem történt szakítás.
Mindezek következtében ma a Fidesz nem nagyon tudja, hogyan kezelje “szófogadatlan” gyermekét, amely elviszi választói egy részét és diszkreditálja őt. “Elhatárolódik tőle, mint konkurensétől, de állandóan azt a retorikát használja, amely összeköti őt a Jobbikkal, s amely vonzó a szélsőségesek számára” – fejti ki a szerző.
A döntő azonban az lesz – vélekedik Morvay – hogy a Fidesz kormányzati pozícióból együtt működik-e majd a Jobbikkal a parlamentben, s ezt mivel fogja megfizetni neki. A Jobbikot az ilyen együttműködés megszelídítheti, s akár tönkre is teheti. “Vagy véglegesen túlnő Orbánék fején” – fejezte be írását a Sme.
