Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója közölte: fontos lenne, hogy csak az váljon titokká, amit valóban védeni kell. Meg kellene határozni, mik azok az adatok, amelyeket egyáltalán nem szabad minősíteni, ide tartozhat például az adminisztrációs hibák elrejtése, a verseny elkerülése vagy a jó hírnév védelme érdekében való titkosítás. Az erre vonatkozó beadvány heteken belül elkészülhet.
Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet ügyvezető igazgatója is arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos és az új szabályozás alapján sem biztosítható a bírói kontroll. A gyakorlat szerint ugyanis a bíróság csak formailag vizsgálja, tartalmilag nem a titkosított dokumentumokat.
Az új jogszabály életbe lépésével sokkal könnyebb lesz adatokat titkosítani, kevesebb feltétele lesz a minősítésnek. Ezzel egyebek mellett a tényfeltáró újságírók munkája is megnehezedik majd, a felelősségük viszont csökken.
Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője is arról beszélt, hogy a jogszabály még az eredetihez képest is több ponton visszalépést jelent.
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. A javaslatot a parlamenti pártok közül csak az SZDSZ nem támogatta.
A három szervezet ezt követően közös levelet juttatott el az államfőhöz, arra kérve Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá a törvényt. A köztársasági elnök aláírását követően a törvény április 1-jén lép életbe.
