„Ez csak a kezdet és nem a vég” – utalt arra a listára Lázár János, amely a Fidesz számonkérési programjának egyik fő csapásiránya. A politikus, akiből a sajtóhírek szerint akár rendészeti miniszter is lehet arról beszélt, hogy első körben 11 olyan ügyet fognak megvizsgálni, ahol biztosra vehető, hogy visszaélések voltak.
Lázár János elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben az országnak megszorításokat kell elviselnie, addig az elmúlt nyolc évben a kormány az állami és az uniós pénzeket nem a köz, hanem a magánérdek szolgálatába állította.
Lázár János fideszes politikus Bajnait is elszámoltatná
A Fidesz szerint a törvényen felüliség több olyan ügyben is tetten érhető, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Lázár János úgy véli, ez is a morális válság egyik oka, ezért az új kormánynak első körben helyre kell állítani a közbizalmat. A Fidesz által hangoztatott zűrös ügyek többségében már jelenleg is folynak eljárások, így az ezekkel kapcsolatos számonkérés formája egyelőre nem világos.
10+1 ügy
1. BKV
A jelenleg legnagyobb visszhangot kiváltó botránynak több mint egy tucat gyanúsítottja van. A rendőrség 2009. áprilisában kezdte meg a nyomozást az indokolatlanul magas végkielégítések és szükségtelen tanácsadói és kommunikációs szerződések miatt. A gyanúsítottak nyilatkozatai szerint a visszaélések részben a szocialista Hagyó Miklóshoz köthetők.
2. Kormányzati negyed
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vette meg az állam, 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, szakértői és ügyvédi díjakra, valamint dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre 100 millió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintba került. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de egyelőre nincs gyanúsított.
3. Sukoró
A kormány kiemelt projektként kezelte a Velencei tó partjára 200 milliárdért épülő szórakoztató központot, menet közben azonban kiderült, hogy a King’s City ügyében szabálytalan ingatlancsere és a gyanú szerint okirat-hamisítás történt. Itt is nyomoznak.
4. Bábolnai állami földek eladása
Az ellenzék szerint 300 milliós kár érte az államot, amikor a Bábolna Zrt.-t földjeit 2008-ban több sikertelen pályázat után 193 millió forintért eladták. A KDNP az üzletet többször is támadta, mert szerinte volt jobb ajánlat is, a vagyonkezelő viszont azt állította, hogy a legjobb nyert.
5. MTV-székház eladás, új székház építése
Az ÁPV Rt. 1999-ben 6 milliárd forintért vette meg a Magyar Televíziótól a régi, Szabadság téri székházat, majd 2006-ban 4,5 milliárd forintért eladta egy kanadai befektetőnek. A köztévé 2009-ig visszabérelte a volt tőzsdepalotát a külföldi befektetőtől. Miután magánpénzből felépült az óbudai gyártóbázis átköltözött az MTV. Az új ingatlant körülbelül 20-23 milliárd forintból meg lehetett volna építeni. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként ki kell fizetni. A BRFK vizsgálja az ügyet.
6. Posta-székház eladása
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében.
7. A Budapest Airport és a MALÉV privatizációja
A magyar légitársaságot 2007-ben 200 millió forintért vásárolta meg a Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. A társaság a privatizációt követően azonban nem tudott úrrá lenni a pénzügyi problémákon, így idén márciusban újra többségi tulajdonos lett a magyar állam, ami csaknem 26 milliárd forintba került.
8. A 2006. október 23-i rendőri brutalitás felelőseinek felkutatása
Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján kormányellenes tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában. Azóta több vizsgálat is volt, amelyek kiderítették, hogy a rendőrség szükségtelenül és aránytalanul nagy mértékben alkalmazott erőszakot. Bencze József, az ORFK vezetője idén februárban elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. A rendőri brutalitás miatt perek tucatjai indultak. A rendőrség csaknem 20 millió forint kártérítést fizetett ki.
9. A magyar költségvetés adatainak meghamisítása
A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János volt pénzügyminiszter a 2006-os parlamenti választások előtt eltitkolták, meghamisították a költségvetés adatait. Emiatt 200 magánszemély pert indított, a fővárosi Ítélőtábla azonban elutasította a keresetet.
10 Állami cégek vezetőinek végkielégítései
A Fidesz szerint a BKV mellett több állami cégnél is pofátlanul magas végkielégítéseket kaptak a távozó vezetők. Elsősorban a MÁV és a Magyar Villamos Művek kifizetéseit világítanák át.
+1 Állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata
Tisztáznák, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel Oszkó Péter pénzügyminiszternek. A Fidesz rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az “offshore cégek égisze” alatt mi zajlott.
Tiszta lelkiismeret
A kormány lelkiismerete tiszta – reagált Szollár Domokos arra, hogy a Fidesz kormányra kerülése után tíz plusz egy üggyel kezdené az elszámoltatást, és a felelősségre vonást. Szerinte a mos nyilvánosságra hozott Átlátható államháztartás című jelentés is azt mutatja, hogy nincs takargatnivalójuk és minden kérdésre válaszolnak.
Fidesz revans
Egy éve van napirenden a Fidesznél az elszámoltatás kérdése. Tavaly márciusban Orbán Viktor a Jövőkép című könyv bemutatóján arról beszélt, hogy a felelősségre vonás nem maradhat el. A pártelnök akkor azt közölte, hogy az elmúlt öt-hat évben történtek olyan bűncselekmények, amelyeket a jelenlegi kormányoldal csak nagy nehézségek árán tud leplezni. Azóta valamennyi fideszes politikus szótárába bekerült az elszámoltatás, amelynek hangoztatása kötelező elemmé vált a nyilatkozatokban.
A szocialisták is listákkal fenyegettek
A 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ koalíció első lépései között is szerepelt az elszámoltatás. Egy olyan államtitkárság is létrehoztak, amelynek egyik fő célja az volt, hogy feltárja az Orbán-kormány sokak által bírált közpénz felhasználási gyakorlatát.
Az „osztály” élére azt a szocialista Keller Lászlót nevezték ki, aki már a kampány idején is a szocialisták ökle volt.
A szocialista Keller László, aki bizonyítani próbált
Keller államtitkársága gőzerővel próbálta ráhúzni a vizes lepedőt a Fideszre. Vizsgálták például a földművelésügyi minisztérium ügyeit, a Defend Security Kft., a Millenáris Kht., az In Forrás Kht. és a Magyar Televízió szerződéseit is.
A politikus négy hónappal a hatalomváltás után eredményesnek nevezte a munkáját, igaz a több tucat eljárás ellenére nem sikerült bebizonyítani, hogy bárki is törvénytelenül jutott volna állami forrásokhoz.
A Fidesz akkor a vizsgálatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy Keller László célja pusztán az, hogy kriminalizálja a politikai közéletet.
