Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 26-an vették át – az utóbbi kategóriában egy díjazott később veszi át az elismerést.
Kossuth-díjat kaptak: Aknay János, Lantos Ferenc és Papp Oszkár festőművészek, Almási Tamás és Maár Gyula filmrendezők, illetve Kardos Sándor operatőr, Békés Itala, Bezerédi Zoltán, Csernus Mariann, Harkányi Endre és Margitai Ági színészek, Féner Tamás fotóművész. Az írók és költők közül Kovács András Ferenc, Lengyel Péter és Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést, a zenészek közül pedig Lovasi András énekes-basszusgitárost, Matuz István fuvolást, Rados Ferenc zongoraművészt és Vidovszky László zeneszerzőt díjazták.
A legfontosabb állami tudományos díjnak is nevezett Széchenyi-díjat Arnóth Lajos építészmérnök, Augusztinovics Mária közgazdász, Ádám Veronika orvos, biokémikus, Bojtár Endre irodalomtörténész, Csáki Csaba közgazdász, Friedler Ferenc informatikus, Ginsztler János gépészmérnök, Horvai György kémikus, Komlós Katalin zenetörténész, Koppány Tibor építészmérnök, Mihály György fizikus, Németh Tamás kémikus, Passuth Krisztina művészettörténész, Pléh Csaba pszichológus, Pór Péter irodalomtörténész, Rainer M. János történész, Sárközy András matematikus, Tulassay Zsolt orvos, Ungvári Tamás kritikus és Závodszky Péter fizikus kapta meg.
Sólyom László a díjak átadásakor mondott beszédében kiemelte, hogy 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene valósítani.
Az államfő kifejtette, hogy a kulturális nemzet egysége senkit sem fenyeget, a kultúrák kölcsönös elismerésén alapul, és létkérdés számunkra. Hangsúlyozta, hogy akkor marad fenn a magyar nemzet, ha közös akarat, sőt vágy van arra, hogy kölcsönösen elismerjük azt a gazdag örökséget, amelynek nagy részét közösen hoztuk létre a velünk együtt élő nemzetiségekkel és nemzetekkel.
Sólyom László azt mondta, a nemzet egységét leginkább akkor tapasztalja, amikor a határon túli magyar közösségekkel együtt ünnepli március 15-ét. Mint megjegyezte, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a magyar nemzet nyolc országban él, műveli és vallja öntudattal a kulturális örökségben a magunk részét.
A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismerése mindig az ilyen díjátadás függetlenségét jelenti a napi politika történéseitől. „Jelenti azt, hogy akármi van ott kint, a kordon akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékeknek, és az állandóságnak, amelyet nagyon meg kell becsülnünk, és amiben a jövőt tekintve is bíznunk kell” – szögezte le Sólyom László. Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy idén egy tudós, Kornai János professzor kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy amikor kellett, az elmúlt évtizedekben is előtört az 1848-as forradalom igazi tartalma, és hogy abból mit tanultak a fiatalok. 1956-ban az ifjúság 12 pontot fogalmazott, a Nemzeti dalt szavalta, a rendszerváltás hajnalán, 1989. március 15-én pedig a nép mámorosan ünnepelte ezt a napot.
A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át.
