Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője kedden közleményben tájékoztatta a sajtót, hogy a történelmi borvidék több szőlészeti, borászati egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a világörökségi értéket és címet most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárult a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű megépítéséhez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi támogatásával.
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán az MFB egy olyan magánberuházás közpénzeken történő finanszírozására készül, amibe eddig piaci alapon nem tudtak befektetőt találni, és amelynek megépülése esetén Tokaj-Hegyalja elveszítheti a világörökségi címet. Az ügyvivő elmondta, hogy a közjogi méltóságoknál tiltakoznak az erőmű megépítése ellen, és nyílt levelet intéztek Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez is.
A szövetség 12 pontban foglalta össze kérelmét, ebből egyértelmű az álláspontjuk: az erőműnek nincs helye a történelmi borvidéken, a Világörökség egyik helyszínén.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság egyébként januárban jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a szerencsi szalmatüzelésű erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait.
A beruházó BHD Hőerőmű Zrt. a hegyaljai város határában korábban egy 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű hőerőmű építését tervezte, a jelenlegi elképzelés szerint azonban már csak egy 25 megawatt teljesítményű létesítménnyel számol. A beruházás költsége 20 milliárd forint.
A projekt megvalósítása ellen környezetvédők, borászok és civil szervezetek mindvégig tiltakoztak, a szerencsi önkormányzat ugyanakkor nem látja akadályát az erőműnek, amelynek felépítése és működtetése több tucat új munkahelyet teremtene a városban, a térségben.
