Kovács Tamás ugyanakkor azt hangsúlyozta az ügyészek polgári jogi felelősségéről rendezett budapesti nemzetközi konferencián, hogy a téves döntés korrigálása mellett az esetlegesen okozott hátrányok konzekvenciáit is vállalni kell.
Az ügyészi működés mindig nagy figyelmet, felelősségtudatot, lelkiismeretes mérlegelést igényel, ennek ellenére nem minden döntés tökéletes és hibátlan – tette hozzá.
Mint mondta, az eljárási hibák objektív és szubjektív okai ismertek: a büntetőeljárás múltbeli eseményeket igyekszik rekonstruálni, az elkövető szándékai és érdekei ellen. A eljárás a bizonyítékok összegyűjtésével, értékelésével, következtetés levonásával jár és ennek során hiába elfogadhatatlan, néha elkerülhetetlen a tévedés, és ezáltal az akaratlan károkozás is – szögezte le.
Hangsúlyozta: a téves döntés korrigálása mellett az esetlegesen okozott hátrányok konzekvenciáit is vállalni kell. Ennek ma már általános eleme a kártalanítás, abban az esetben, ha az eljárás a terhelt felmentésével zárul, vagy az eljárást a terhelt marasztalása nélkül megszüntetik – emlékeztetett Kovács Tamás.
A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy a közhatalmat gyakorló intézmények polgári jogi felelősségére Magyarországon igen régóta adott volt a jogszabályi lehetőség, de a korábbi években alig fordult elő tényleges per, nagyrészt akkor, ha a vitathatatlan eljárási tévedés ténylegesen bekövetkezett anyagi vagy nagyon súlyos erkölcsi kárral járt.
