A tanácskozáson a folyóhoz kötődő szállítási, környezetvédelmi lehetőségekről és a finanszírozási nehézségekről esett szó. Az Európai Bizottság rendezésében csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián Bajnai Gordon hangsúlyozta: Magyarország sajátos felelősséget visel a Duna-stratégia kidolgozásáért, hiszen a 2011. első félévi magyar EU-elnökség idején esedékes az elfogadása.
A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, az információtechnológiával korszerűsített fuvarozás fejlesztését, a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza ciánszennyezésének tizedik évfordulóján nem lehet megfeledkezni az ivóvízminőség fontosságáról.
Budapesten folytatódik a párbeszéd a régió üzleti, egyetemi, önkormányzati és civil partnerei között, ezzel fontos lépést lehet tenni az egységesebb és együttműködőbb Duna-régió, ezzel egy erősebb, dinamikusabban fejlődő Európa megteremtéséhez – jelentette ki Bajnai Gordon.
Tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá?
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa szerint a Duna-stratégia célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. Az osztrák politikus a konferencián azt mondta, ki kell aknázni a formálódó Duna-stratégiában rejlő lehetőségeket, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a 2011. évi magyar EU-elnökség idején sikerül elfogadtatni.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá. Szlovák és magyar szakértők 15 éve közösen vizsgálják a Duna-menti környezetet, és megállapították, hogy a Duna gazdasági és közlekedési felhasználása nem szükségképpen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét – tette hozzá.
Bulgária mindenekelőtt a Duna szállítási lehetőségét akarja kihasználni – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, sürgetve, hogy egymásra épülő projekteket valósítsanak meg.
Emil Boc román kormányfő arról beszélt, hogy meg kell tölteni projektekkel a stratégiát, „különben az csak írott malaszt marad”. Át kell ültetni a gyakorlatba az elképzeléseket – tette hozzá.
Bozidar Pankretic horvát miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a Duna-stratégiának konkrét környezetvédelmi intézkedéseket kell majd tartalmaznia.
A pénz előteremtése nehéz lesz
A Duna-stratégia finanszírozása Bozidar Delic a szerb miniszterelnök-helyettes szerint valószínűleg „az egyik legkeményebb dió lesz”. Javasolta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok megvizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni a stratégiába.
A Dunát újra szállítási útvonallá kell tenni, és ki kell használni a folyó kínálta rekreációs lehetőségeket is, a víz tisztasága fontos szempont – jelentette ki Demszky Gábor (SZDSZ), Budapest főpolgármestere. Azt mondta, a Duna-stratégia kidolgozásával újabb uniós források hívhatók le infrastrukturális fejlesztésekre. A főpolgármester is hangsúlyozta, hogy a stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell a „tiszta víz” koncepcióját.
A Duna-stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban.
