Az előtte való hetet is hasonló erősödés jellemezte, akkor 274 forint környéki árfolyamokról erősödött a 270-es eurójegyzés közelébe.
A devizapiaci fejleményeket a héten is, csakúgy, mint az előtte való héten a görög és néhány más „perifériális” euróövezeti tagország („PIGS”) költségvetési hiány túllépése és adósságszolgálati kockázatának növekedése miatt az eurózónával szemben megrendült befektetői bizalom határozta meg.
Keddtől lazult valamelyest az euróra nehezedő devizapiaci nyomás. Az uniós pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácskozásán további kiadáscsökkentésre szólították fel Görögországot, és szigorú ellenőrzési tervet fogadtak el a költségvetési szigorítások pályán tartása érdekében.
Ahogy kezdenek körvonalazódni a görög költségvetési hiány rendezési tervének részletei, úgy enyhül az euróövezet pénzügyi stabilitásával kapcsolatban felmerült aggodalmak miatt az euróra nehezedő piaci nyomás. A hét közepén ez lehetővé tett némi euróerősödést is a dollárral szemben, de az alapvető tényező továbbra is a görög probléma okán keletkezett bizalomhiány maradt – és marad is még jó ideig.
A térségbeli devizák, a zloty, a cseh korona és a forint mintha mentesültek volna az euróövezettel szembeni bizalmatlanság okán romló befektetői kockázatkerülés alól, és viszonylag szilárd, sőt egyenesen erősödő árfolyammozgást tanúsítottak. Annak köszönhetően, hogy a befektetők makrogazdasági teljesítményük alapján már kedvezőbben ítélik meg a térségbeli országok kilátásait egyes euróövezetbe tartozó országoknál.
